Wass Albert - ÚJÉV


Két gyerekszem kerekre nyitva

kitekintett egy reggelen:

káprázva hívta kint az Újév:

„gyere velem ma gyermekem.”


A vágy fogott. Kis bunda, sapka,

ajtó kinyílt: röpült a szán,

tündérországba vitt az Újév

egy csillagszóró délután.


Hanem azóta mintha mindent

rossz szellem varázsa verne:

a tündérálmok megfakultak,

szegény Újév is vénül egyre.


Ma is eljött. Jaj, nagyon vén lett …

régi arcát már nem lelem.

Nesze neked kultúra!

Van az Országgyűlésben egy bizottság, nevezett Kulturális és sajtóbizottság. Eme bizottságnak vagyon egy elnöke:

 L. Simon László.

Író, szerkesztő. S hogy miket ír? Na az a "nem mindegy"!

2003-ban született verses kötetét olvasva minden irodalom tanár harakirit követne el. (Mellesleg a Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta eme gyönyörűséget még Medgyessy idején.)
Nos, öveket bekapcsolni, 18 éven aluliaknak a jobb fölső sarokban lévő X gombot megnyomni, íme kormányunk kultúrkatonájának verseiből néhány részlet (szó szerint idézve):

vértócsában fekve találtak meg
akik nem tudtak táncolni
és büdösek voltak
még nálam is büdösebbek
 
(...)
 
büdös vagyok
meg kell fürdenem
kimosnom a seggemből az elmúlt három nap papírdarabjait
 
(...)
 
bevizeltem
akár egy disznó
a perzselés előtt
 
(...)
 
ondómban levő életenergiám
azonban nem tudtam rendesen szabályozni
állandóan ejakulációm volt
 
(...)
 
fejem rothadó bőrdarabra hasonlít
hamarosan elpusztulok
bűzlök
akár egy csillag alakú dögvirág
 
(...)
 
a szabványosítás veszélyeiről írtam tanulmányt
amikor találkoztunk
átfogott a lábával
megbasztam
a tanítója lettem
az lett belőle
amire vágyott
 
(...)
 
marékszámra dobáltam magamba szpídet
s évekig inasként dolgoztam egy keleti bazárban
 
(...)
 
a hazai művészettörténet elfelejtkezett rólam
miközben én már párizsban báboztam
iskolát alapítottam
és egy röhögő törpét követtem
akivel szétbaszott zsidó kurvák seggéről készítettünk
gipszlenyomatokat

stílust és technikát váltottam
ősi szőtteseim
indiai tudományos kutatásaim emlékét dolgozták fel
ráadásul szerda esténként
nő voltam
és a vasárnapi matinék idejére
lombszoknyát húztam

díjakat nyertem
jellemem tisztasága
politikusi alkatom és kompromisszumkészségem
korunk legnagyobbjai közé emelt 

Hmm...

Húsvét előtt (Kincses Zoltán verse)

Boldogtalan ember, egy percre állítsd meg utad,
Fékezd tekinteted, mely messze távolba kutat,
Lassítsd le lépteid, és tárd ki kebledet,
És ölelj meg mindenkit, ki biztosan szeret,
Majd lépj tovább egy aprót, csupán egy rövidet,
S zárd szívedbe akkor minden ellenségedet.
Lehetsz te akár bűnös vagy bűntelen,
Rád is kisugárzik az isteni kegyelem,
Mert egykor egy férfi - a nevét ismered -,
Ezredévek előtt éretted szenvedett.

A ZSIDÓK HASZNÁRÓL Dagassz gázlángnál kenyeret, vagy égess lukas, vörös téglát: törje kapa tenyered: áruld magad, míg leng a szoknyád: feküdj hanyatt és deszkázz aknát: cipelj zsákot a piacon: tanulj, vagy ne tanulj ki szakmát,- a zsidóké a haszon. Öblits benzinben selymeket: szedd guggolva a vöröshagymát: ölj kecskét, amely rád mekeg: jól szabj, hogy álljon jól a nadrág: csak rajta, mikor abbahagynád! Kirúgnak s mit nyerhetsz azon? Koldulsz?

A MI HIMNUSZUNK MÁS, MINT A TÖBBI . . . . . . . .

Küldöm tovább, mert végül is nincs jelentősége (Kraf Ildikó küldte), hogy valaki vallásos, vagy sem, ebben az írásban sok érdekes információ van a nemzeti himnuszunkkal kapcsolatban.

A Himnuszról

187 éves Nemzeti HIMNUSZUNK!
187 éve, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.

Gyönyörű költői mű e 64 sor.