Egészség: Sólyom László kicsoda valójában!?!

Hunmagyar Egészség

Szeretettel köszöntelek a Hunmagyar Egészség közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

Tagok - 663 fő
Képek - 41 db
Videók - 300 db
Blogbejegyzések - 897 db
Fórumtémák - 49 db
Linkek - 45 db

Üdvözlettel,

Hunmagyar Egészség vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Hunmagyar Egészség

Szeretettel köszöntelek a Hunmagyar Egészség közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

Tagok - 663 fő
Képek - 41 db
Videók - 300 db
Blogbejegyzések - 897 db
Fórumtémák - 49 db
Linkek - 45 db

Üdvözlettel,

Hunmagyar Egészség vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Hunmagyar Egészség

Szeretettel köszöntelek a Hunmagyar Egészség közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

Tagok - 663 fő
Képek - 41 db
Videók - 300 db
Blogbejegyzések - 897 db
Fórumtémák - 49 db
Linkek - 45 db

Üdvözlettel,

Hunmagyar Egészség vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Hunmagyar Egészség

Szeretettel köszöntelek a Hunmagyar Egészség közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

Tagok - 663 fő
Képek - 41 db
Videók - 300 db
Blogbejegyzések - 897 db
Fórumtémák - 49 db
Linkek - 45 db

Üdvözlettel,

Hunmagyar Egészség vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

Elfelejtettem a jelszavam

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Hunmagyar Egészség

Hunmagyar Egészség hírei

Sólyom László kicsoda valójában!?!

15 éve | Kisbaczoni Benedek Zoltán | 4 hozzászólás

''Hogy a szívünket is fölemeljük'' - Sólyom László a köztársaság új elnöke!
2005. június 07., kedd, 15:52 védegylet.hu

A Védegylet kezdeményezésére, több mint száz bal és jobboldali értelmiségi által javasolt Sólyom László lett a köztársaság új elnöke!

1. "Megválasztásomat egyetlen párt sem érezheti kudarcának." - mondta Sólyom László.
2. Ma, 16.30-kor (2005. június 7.) a Parlament Cafe-ban sajtótájékoztatót tartott a Védegylet.

VAGYONNYILLATKOZAT 1990

"...Tehát a Németh Miklós vezette kormány idején működő, leköszönő kommunista Országgyűlés 1990. februárjában elfogad egy törvényt, amely lehetővé teszi a legfőbb kommunista vezetők utolsó évtizedbeli vagyonosodásának vizsgálatát. Májusban a 'rendszerváltó' MDF megnyeri a választásokat, és az általa jelölt alkotmánybírósági elnök pár hónap múlva megakadályozza a kommunisták vagyonosodásának vizsgálatát!? Meghökkentő!?..."

Mottó: "A Bender-logok népe az a nép, amelynek még nyelvük sincs, csak összefüggéstelenül makognak és folyton szórják a szemetet fenn a magasból, a fa tetejéről. Hosszú szőrös kezük van, amellyel állandóan nyúlkálnak és mindent ellopnak. Mosdatlanok, és a dzsungel urainak tekintik magukat."
R. Kipling - Bender-log népe

A "sólyomfészek" titkai (válogatás a "net" anyagaiból)

Sólyom Lászlónak az Alkotmánybíróság elnökének előterjesztésére az Alkotmánybíróság 20/1990. (X. 4.) AB határozatával alkotmányellenesnek mondta ki az 1990. február 1.-én elfogadott 1990. évi III. törvénnyel előírt, az egyes állami és pártfunkciót betöltött, illetőleg betöltő vezetők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.

A törvény 1.§-a szerint "Akik az 1980. június 8-ától számított két parlamenti ciklus idején magas állami, illetőleg párttisztséget töltöttek vagy töltenek be - az Elnöki Tanács elnökei, titkárai és tagjai, a Minisztertanács elnökei és tagjai, az államtitkárok, az Országgyűlés elnökei és alelnökei, a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok elnökei, illetőleg az MSZMP volt elnöke, főtitkára, titkárai, politikai bizottsági tagjai, valamint fővárosi és megyei első titkárai, továbbá a jelenleg működő pártok és társadalmi szervezetek országos vezetői - 1990. február 25-ig kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni".

A figyelmes olvasó rácsodálkozhat a történtekre:
Tehát a Németh Miklós vezette kormány idején működő, leköszönő kommunista Országgyűlés 1990. februárjában elfogad egy törvényt, amely lehetővé teszi a legfőbb kommunista vezetők utolsó évtizedbeli vagyonosodásának vizsgálatát. Májusban a rendszerváltó MDF megnyeri a választásokat, és az általa jelölt alkotmánybírósági elnök pár hónap múlva megakadályozza a kommunisták vagyonosodásának vizsgálatát!? Meghökkentő.

Az igazi rendszerváltást csírájában elfojtó, a magyar társadalmat máig sújtó, és a kommunisták 1980. utáni vagyonosodását mérhetetlenné tevő alkotmánybírósági döntés akkor mutatkozik meg teljes "pompájában", ha megvizsgáljuk megszületésének körülményeit:

Az 1990. évi III. törvény 1.§-ában előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alkotmányellenességének vizsgálata állampolgári megkeresésre indult. Az alkotmánybírósági határozat tanulsága szerint a törvényt megtámadó "állampolgár" neve Dr. Kerekes Zsuzsa. Ebben az időben az Alkotmánybíróság elnökének, Dr. Sólyom Lászlónak (jobb)keze, az Alkotmánybíróság egyik alkalmazottja, a liberális értelmiségi Dr. Halmai Gábor volt, akinek feleségét ekkor Dr. Kerekes Zsuzsának hívták!

Az, hogy ezek után Dr. Sólyom László magához ragadta az ügyet és előadó alkotmánybíróként megsemmisítette a legmagasabb beosztású kommunista vezetők vagyonosodásának vizsgálatát - már csak hab a tortán. Illetve adalék Dr. Sólyom László egyéniségéhez, mely rávilágít az általa használt módszerekre.

Sólyom László "munkájával" két legyet ütött egy csapásra.
Megakadályozta, hogy a kommunista állampárt 1982-től kezdődött, nem magyar érdekeket szolgáló hitelfelvételeivel a dédunokákig eladósított országban a tolvajoknak el kelljen számolniuk a megkárosítottak előtt azokkal a vagyonokkal, amelyeket az 1980 és 1990 között végrehajtott állampárti első (?) nagy néprablás évtizedében illegálisan szereztek. Ezzel védelmébe vette az egész kommunista gyökerű állampárti politikai osztályt.

Azzal, hogy az 1.§-ba szintén beletartozó új pártok, valamint a pártemberekkel és ügynökökkel teleültetett társadalmi szervezetek országos vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételét alkotmányellenesnek mondta ki, megakadályozta, hogy az új demokrácia legfőbb vezető- és irányító beosztásaiba került és majdan kerülő személyek - így Sólyom László maga is, mint volt MDF elnökségi tag - olyan induló vagyonnyilatkozatot tegyenek, melyhez képest már könnyen és egyértelműen vizsgálható lesz vagyonosodásuk tiszta vagy piszkos volta. Ezzel a döntéssel, az állampárttal való kiegyezés égisze alatt elindulhatott az 1990 és 2000 között lezajlott második, méltánytalanságában vélhetően az előzőt is fölülmúló privatizációs vagyonelosztás. Az ennek során szerzett újabb vagyonok utólagos vizsgálatát nehezíti az induló vagyonnyilatkozatok hiánya. Talán ez volt a súlyosabb és fájóbb következmény a társadalom döntő részében alacsony életszínvonalon tartott családokkal szemben.

A törvény végrehajtására létrehozott országgyűlési bizottság és az APEH ezzel kapcsolatos munkája, a jegyzőkönyvek szerint is, akkor nagy figyelmet kapott. Ez természetes volt, hiszen a társadalom ettől a törvénytől a valódi öntisztulás elindítását és a rendszerváltoztató politikai osztály számára egy tanulságos, a mélyen erkölcstelen és bűnös gyakorlat folytatásától és követésétől elriasztó példa fölmutatását várta.

Azóta Magyarországon az állam széles körében elterjedt a vagyonnyilatkozat intézménye.

Amennyiben Sólyom László nem akadályozza meg az 1990. évi III. törvény végrehajtását, illetve nem juttatja az enyészet sorsára az akkor megszavazott vagyonnyilatkozat-tételt és vizsgálatot, úgy ma nem lenne szükség az Apró-Gyurcsány vagyon országgyűlési vizsgálatára. Sőt, lehet, hogy nem Gyurcsány Ferencnek hívnák ma a Magyar Köztársaság miniszterelnökét.

Régi bűnnek hosszú az árnyéka.

Ennek az 1990-ben fogant Sólyom-eljárásnak ismeretében újból felmerül a kérdés: vajon valóban csupán szerelmi szálak fűzték Dr. Sólyom Lászlót Magyarország kommunista vezetőihez? Vagy egyéb érdek is vezérelte amikor az itt feltárt "különleges" eljárással felmentvényt adott az egész magyarországi kommunista vezérkarnak?

Budapest, 2005. június 29.
MVSZ Sajtószolgálat

Az a kép jut eszembe, amikor Megyó fejét 'okosan' simogatja Kádár.

Adalékok Dr. Sólyom László egyéniségéhez

Családi háttér

Érdekes adatok kerültek sajtószolgálatunk birtokába, a magukat demokratikusnak, polgárinak, nemzetinek valló ellenzéki pártok eltökélt politikai akaratából köztársasági elnökké megválasztott, és még be nem iktatott Dr. Sólyom Lászlóról. A magyar társadalom hiteles és teljes körű tájékoztatására a továbbiakban nyilvánosságra hozzuk mindazt a közérdekű információt, amit szerintünk a jelölést vállaló köztársasági elnökjelölt életútjáról még a szavazás előtt meg kellett volna ismerjen az ország...

Aczél György "elvtárs", a Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkás Párt /MSZMP/ második - ám sokat szerint a legerősebb - embere. Az általa kitüntetett "elvtárs" Dr. Nagy József, immár hét éve az MSZMP Baranya megyei, nagyhatalmú, főállású első titkára. A megyei kommunista pártvezérből országgyűlési képviselővé avanzsáló Dr. Nagy József "elvtárs" ekkor már tizenötödik éve apósa Dr. Sólyom Lászlónak, aki a hatvanas évek közepén vette feleségül Nagy József Erzsébet nevű lányát. A "Tovább a lenini úton" jelmondat alatt zajló XII. kommunista pártkongresszuson /1980. március 24-27./ Dr. Sólyom László apósa, mint az MSZMP Központi Bizottságának tagja vesz részt.

Ahhoz, hogy Dr. Sólyom László családi hátterét megfelelően lehessen értékelni, még néhány részletet ismerni kell!

Mielőtt a magyar kommunista pártállam Baranya megyei teljhatalmú vezetőjévé vált volna, Dr. Nagy József 1965-1973 között a megye gazdaságpolitikáját irányító IV. titkári pozíciót töltötte be. Ezekben az években futott fel Baranyában az orosz érdekekből elindított uránérc bányászat. Később, Dr. Nagy József első titkári évei alatt, a Magyarországon egyetlen megyében folyó uránbányászat a csúcspontjára ér. Baranyában ekkor a szintén kiemelten kezelt szénbányászatot is megelőzve, már minden az uránbányászatról és az ezt felügyelő MSZMP hatalmának mindenre kiterjedő megerősítéséről szól. A kor hangulatát jól érzékeltetik az alább látható, a már idézett napilapban megjelent írások...

A megyei pártértekezletről beszámoló újság címoldalán öles betűkkel hirdeti: Baranya kommunistái készek a soron következő feladatok elvégzésére.

Élen természetesen Dr. Nagy József "elvtárssal", aki ezután 1990-ig a kommunista állampárt országgyűlési képviselője. Veje, a magát pártok fölöttinek nevező, a rendszerváltó Dr. Sólyom László 1990-ben már a többpártrendszerű Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának pártfüggőségektől mentes elnöke.

Azt ismerhetik Magyarország polgárai, hogy Dr. Sólyom László úgy érte el az alkotmánybírák számára kötelező pártfüggetlenséget, hogy pár hónapos tagság után kilépett az MDF-ből. Erről ő maga is többször beszélt mostani elnökjelöltsége idején.

Nincs tudomásunk azonban arról, hogy Dr. Sólyom László beszélt volna legszűkebb családi környezetének közvetlen hatalmi kötődéseiről Kádár Jánoshoz, vagy Aczél Györgyhöz.

Természetszerűen adódik a kérdés, hogy a Kádár korszak Magyarországának szellemi életét önkényúrként irányító Aczél Györgynek - apósa barátjának, pécsi képviselőtársának és pártfölöttesének - volt-e szerepe abban, hogy az ifjú Sólyom László jogászdiplomával a zsebében és feleségével karöltve a baráti NDK-ba, Jénába utazhatott "pártfüggetlen" szakmai karrierjének építésére? Vajon tarozik-e családi háttere miatt Dr. Sólyom László hálával a letűnt rendszernek, annak szereplőinek?

Erre a választ csakis ő maga adhatja meg. Mindenesetre, jótékony hatású lett volna, és a magyar demokráciába vetett hitet táplálta volna ezeknek az életrajzi elemeknek a megfelelő időben történő nyilvánosságra hozatala. Medgyessy Péter D-209-es esetének nyilvánosságra kerülése óta Magyarország polgárai kényesen érzékenyek a demokratikus köztársaság közszereplőinek pártállami kötődéseire...

"...Göncz Árpád köztársasági elnök megkeresésére az Alkotmánybíróság, Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság elnökének, mint előadó alkotmánybírónak az indítványára az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről szóló, az Országgyűlés 1991. november 4-i ülésén elfogadott törvényt a 11/1992. (III. 5.) AB határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította..."

Sólyom László polgári jogászként vonta magához a diktatúra éveiben elkövetett súlyos politikai bűncselekmények megítélésének kérdését, és állapította meg ezen bűncselekmények rendszerváltoztatás utáni üldözhetőségének alkotmányellenességét!

Olyan bűncselekményeket nem engedett üldözni ez a határozat, amelyekkel a diktatúra politikai vezetői elvárásainak megfelelően a bűncselekményeket végrehajtók politikai és vallási meggyőződésük, származásuk miatt oltottak ki emberéleteket, csonkítottak meg családokat, vetettek kínvallatás alá, és küldtek a halálba nőket és férfiakat akár névtelen feljelentés alapján is. Ezen ügyek elévültek, mert az elévülési időbe beleszámították a diktatúra éveit is, noha a bűncselekményeket az örökös bűnrészesként jelen lévő, illetve az azokat elkövető állam szándékosan nem üldözte, ezzel mintegy biztatva hatóságait az újabb bűnök elkövetésére. Sőt, a nyomozó hatóságoknál, azaz az államnál kezdeményezett felelősségre vonást kérőkkel szemben újabb súlyos következményeket, akár fizikai bántalmazás lehetőségét helyezte kilátásba az állami hatóság. Az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett Zétényi-féle törvény 1990. május 2-tól újraindította volna az elévülési időt, azaz a nyomozh atóságot.

Sólyom László előterjesztésében erre mondott nemet az általa elnökölt Alkotmánybíróság!

Németország és Csehország döntéshozói a Zétényi-féle törvény alapján, annak elveit átvéve még a '90-es évek első felében elfogadták a saját igazságtételi törvényüket és saját rendszerváltoztatásuk után üldözték és üldözik a diktatúrában elkövetett emberiség elleni bűncselekményeket.

Ez nem leszámolás, mint ahogy ezt számosan és szándékosan emlegetik, hanem a bűn kötelező üldözése. A cseh és német alkotmánybíróság nem akadályozta meg ezen nyilvánvaló, az állam által saját állampolgárai ellen elkövetett emberiség ellenes bűncselekmények üldözését, és ez ma is élő gyakorlat Európában.

Ma már tudjuk, hogy a magyar rendszerváltoztatás teljes morális csődjének egyik fő oka az igazságtétel elmaradása, és a következmények megjelenése. A bűnök óceánja maga alá temette az országot. Ezek olyan súlyos bűncselekmények voltak, melyek esetében a keresztényi megbocsátás tudvalevőleg nem elegendő, hiszen e kiemelten súlyos bűncselekmények üldözésének elmaradása rossz és káros mintát hagy megtorlatlanul a társadalom előtt, és nagy rombolást végez a demokráciába vetett hit terén.

Sólyom László ezen egyetlen cselekedetében tetten érhető, hogy az Alkotmánybíróság jogi okfejtésbe csomagolt politikai döntést hozott és megakadályozta a magyarországi igazságtételt. A cseh és német példa azt mutatja, hogy a szakmaiság mezején is elbukott Sólyom László, hiszen a cseh és német törvények ugyanazon nemzetközi jogon nyugszanak, melyek Magyarországra nézve is érvényesek voltak és ma is azok.

Sólyom László akkor egyszerre mondott nemet a jognak és az erkölcsnek!

Most csak arra kérem, hogy a köztársasági elnökjelöltségére mondjon nemet. A jelöltségtől való elállás az a minimum, amellyel kárpótolhatja e bűncselekményeket elszenvedő magyar családokat, a jogba és az igazságba vetett hitükben megroppantakat, csalódottakat!

Nevek, lakások, szokások

Van Budapest II. kerület, Eszter utca 2. szám alatt egy különös történetű ház. Rákosi Mátyás hatalomra kerülése után hosszú évtizedekig állami tulajdonban levő, két luxuslakásból álló villa.

Özv. Kun Béláné, férjének a Szovjetunióban elkövetett vérengzései nyomán bekövetkezett kivégzése után két évtizeddel, 1959. decemberében tér haza Moszkvából, és vélhetően mindjárt hazatérte után más családtagjaival együtt beköltözik az Eszter u. 2. szám alatti állami villa mindkét lakásába. Ő az egyikbe, a család többi tagja a másikba.

Özv. Kun Béláné és családtagjai beköltözése előtt a villa a honvédség gondozásában volt. Miniszterek és vezérkari főnökök is lakták. Nem mindenki önszántából. Például Sólyom László vértanú altábornagy, a honvéd vezérkar főnöke sem. A közelben volt saját lakása, ám a minisztérium szerint ott lehallgathatták a szomszédban lakó civilek. Ezért, állambiztonsági megfontolásokból az Eszter u. 2. szám alatti villa egyik lakásába költöztették. A másikba, hasonló okok miatt Révay Kálmán vezérőrnagyot, páncélos parancsnokot irányították. Egyikük sem élt sokáig.

Az ÁVH Sólyom Lászlót és Révay Kálmánt 1950. május 20-án éjjel az Eszter u. 2. alatti szolgálati lakásaikból elhurcolta az Andrássy út 60-ba, majd koncepciós perben további öt tábornok társukkal együtt halálra ítélték, és hamarosan, még 1950-ben kivégezték őket.

Sólyom László családját aznap, május 20-a éjszakáján őrizetbe vették, elhurcolták. Feleségétől elválasztva, két gyermekét az anyai nagymamánál helyezték el, előbb Budapesten, majd kitelepítették őket Heves megyébe. A feleség Kistarcsáról 1953. végén szabadult.

Sólyom László vértanú altábornagy és felesége teljes vagyonát, ingatlanát és ingóságait az ÁVH elkobozta. Az ugyancsak az Eszter utcában, saját tulajdonukban levő lakásukat a Honvédelmi Minisztérium bekebelezte. Ezekről az elkobzásokról, lefoglalásokról, bekebelezésről semmilyen okirat nem készült, valamint az elhurcolás éjszakáján az Eszter u. 2-ben fellelhető összes, a személyes múltat és a vagyontárgyakat (anyakönyvi kivonatokat, lakást, bútort, műgyűjteményt, életbiztosítást, békekölcsönt, stb.) igazoló iratokat is lefoglalták, amelyek már sohasem kerültek elő.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa 1990. október 1.-én, nyilvános ülésen Sólyom Lászlót és tábornoktársait, törvényességi óvásnak helyt adva, bűncselekmény hiányában felmentette. Azonban másokhoz, például Király Bélához hasonló, teljes rehabilitálásukra - előléptetésük, ingatlanaik és ingóságaik visszaszolgáltatása, a kegyeleti gesztusok megtétele - a mai napig nem került sor.

Moszkvából való visszajövetele után Kun Béla özvegye háborítatlanul élt abban a házban, ahonnan a vértanú Sólyom László vezérőrnagyot a kommunisták vesztőhelyre hurcolták.

Özv. Kun Béláné halála után, az általa korábban lakott Eszter u. 2. szám alatti villa-lakásba, az 1990-es évek elején beköltözik Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke.

Ennek a Sólyom Lászlónak, az Alk.bír. elnökének azonban semmi köze Sólyom László vértanú vezérőrnagyhoz. Csupán neve azonossága.

Hogy hogyan tudott beköltözni az Alk.bír. elnöke az özv. Kun Béláné által visszahagyott lakásba, és Kun Béla családtagjai által az özvegy halála után továbbra is lakott másik lakással közös házba, erre a magyarázatot nem nekünk kell megadnunk.

Miként arra sem, hogy hogyan tudott beköltözni az Alk.bír. 1942-ben született elnöke az 1908-ban született, akár az apjának is gondolható, vele azonos nevű Sólyom László, koncepciós perben halálra ítélt és kivégzett, vértanú altábornagy elhurcoltatásának borzalmas emlékét magába záró lakásba. Ha akarta volna, az Alk.bír elnöke bizonyára más, tiszta emlékezetű, vagy nemrég épült szolgálati lakást is kérhetett volna az Eszter u. 2. helyett.

Az Eszter u. 2. kerítése ma is a vértanú Sólyom László altábornagy nevét tartalmazó emléktáblával - "Népünk hű fia, kiemelkedő katonai vezető", 1969-ben kelt felirattal -figyelmeztet az 1950. május 20-i borzalomra, de az 1969-ben "Sólyom László altb. út" -ra keresztelt utca névtáblája az alkotmánybíró Sólyom László '90-es években bekövetkezett odaköltözése táján eltűnt, és helyette ismét "Eszter" utca olvasható.

Sólyom László, az Alk.bír. korábbi elnöke 2005. május 30-án maga nyilatkozta, hogy 1998-ban, mandátumának lejártakor azért vásároltatott - egy 1997. évi törvény rendelkezése szerint állami költségen - maga és felesége számára élethossziglan használható lakást, mert az Eszter u-i lakását fiára örökítette, fiának ajándékozta.

Ez csak egy módon volt lehetséges: az Eszter u. 2. szám alatti állami szolgálati lakást az Alkotmánybíróság elnöke - nem tudni mekkora összegért - megvásárolta. Megvásárolta, a falakban Kun Béla szellemével, az 1950-ben koncepciós perrel kivégzett áldozatok velőt rázó sikolyával, a vele megkülönböztető jel nélküli névazonosságban nyilvántartott vértanú altábornagy ártatlanul kioltott életének és vagyonból való teljes kiforgatásának emlékével együtt.

Megtévesztésig azonos nevek, magánhasználatba vett állami lakások, különös szokások. Lehet, hogy egy országgyűlési interpelláció nyomán több mindenre fény derülhet?

Kun Bélát, az 1919-es Mo.-i Tanácsköztársaság egykori irányítóját Moszkvában végezték ki 1939-ben. Mo.-ról történt menekülését követően másfél évtizedig itt vezette a Komintern Végrehajtó Bizottságának agitációs tevékenységét. Korábbi, kevesebb, mint egy éves magyarországi ténykedése az ország történetének talán legvéresebb időszaka volt.

A Tanácsköztársaság 133 napja alatt több mint ötszáz halálos ítéletet hoztak, kiirtva a magyar felső-középosztályt. A Mo.-i Tanácsköztársaság halálvonatának terroristái Mo. szerte több ezer polgárt akasztottak föl, lőttek agyon. Mo.-on ekkor népirtás volt.

Sólyom László Kun Béla unokája?

Sötét titkok vannak itt a háttérben, amiről csak kevesen mernek beszélni. Sok minden érthető lesz, ha az alábbiakon elgondolkoznak: Lakatos Pál: Az ellopott rendszerváltás c. könyvében Kőrösi Imrével beszélgetett. Íme egy részlet:

"L.P: -Megdöbbenve olvastam egyik könyvében az első alkotmánybírósági elnök családi hovatartozásáról. Sólyom Lászlóról beszélek, akiről azt hirdették Magyarországon, hogy a Rákosi-rendszerben megölt Sólyom altábornagy gyermeke. Ön pedig egészen mást írt. K.I: -Teljesen mást, mert nem az. Kun Béla családfájához tartozik. -Ez mit jelent? - Azt, hogy ő az unoka. -Sólyom László Kun Béla unokája? - Sajnos. Illetve nem sajnos, mert ha végigmegyünk a magyar politikai palettán, hogy ki kicsoda, óriási meglepetések érhetnek. Szamuely Tibortól Apró Antalig, Kövér Lajosig itt van az egész családfa.

A politikai elit is egy tőről fakad, nemcsak a pártok. A gestapós besúgók ávósok lettek, a legkeményebb szocialista a legnagyobb demokrata lett, ugyanaz volt a besúgó, aki most a leghangosabban hirdeti, hogy milyen aljasok a besúgók. A magyar átalakulás, a magyar történelem utóbbi évszázada nem éppen dicsőséges szakasz. Tudni kell, hogy a nagyhatalmi érdekek szerint felosztott Monarchiában Magyarország szabad préda volt. És ehhez sajnos a mi politikai elitünk soha nem úgy viszonyult, ahogy azt a haza érdekei megkívánták. Személyre lebontva a Tanácsköztársaságig visszavezethető a mai magyar parlament tagjainak rokoni kapcsolata. - Mármint a Parlamentben ülők ősei a Tanácsköztársaság prominensei voltak? - Így van. Egyszer Francia Kis Mihályt dicsérte, majd elítélte, utána ávós lett, majd demokrata. Ez benne van a történelmünkben. Ezt soha nem úgy értékeltem, és az általam nagyon sokra becsült értelmiségi kör sem úgy értékelte, hogy baj volna. A baj az, amit mos t csinál. Bárkiből lehet nagyszerű ember a hazájáért. De mostanában nem ez a jellemző."

Még egy idézet egy internetes fórumból:

"A mai vezetők őseit szinte minden esetben a patkányforradalmárok, a tanácsköztársasági 'hősök' között kell keresnünk. Sólyom László pl. Kun Béla leányági unokája, Kökény Mihály Szamuely unoka, Küvér Lajos,Kövér László nagyapja pedig a hirhedt Lukács -különitmény tagja volt. Wallanberget pedig Böhm Vilmos, az SZDSZ-es Böhm András egyenesági felmenője árulta el az oroszoknak." / Mindez a Magyar Világ 18. számának11. oldalán elolvasható! /

/részletek/

Budapest, 2005. június 26.
MVSZ Sajtószolgálat

Losonczitól Mádl-ig.

Nemrég hunyt el Losonczi Pál, az egykori állampárt elnöki tanácsának elnöke. A kádári korszak kádere, a diktatúra két évtizedének "választott elnöke", aki a szűkszavú nekrológ szerint 1967 és 1987 között államfőként számos országba ellátogatott, útjai során számos protokoll-kitüntetést és egyéb ajándékot kapott. Egyebet nem is lehetett róla írni, mert az már túllépne a tényszerű tudósításon, óhatatlanul is a rendszer vérlázító kritikája lenne. Idézni tőle pedig azért lehetetlen, mert a két évtized "uralkodás" alatt egyetlen maradandó gondolata nem született. Losonczinak a közpénzen való eltemetése (a barcsi önkormányzat saját halottjaként) csak azért nem váltott ki országos tiltakozást, mert ezt az időközben zajló vatikáni események feledtették.

A sors iróniája, hogy Losonczi halálhíre az egyik újságban épp Mádl Ferencnek, a jelenlegi köztársasági elnöknek képe mellé került, aki Dalma asszony társaságában éppen hivatalos látogatásra indult Albániába. Aki az elmúlt évtizedek effajta tudósításait követte, észrevehette, hogy egy elnökválasztás győztese szinte azonnal megkezdte (korábban testvéri és elvtársi, manapság bizalomerősítő, baráti) látogatásainak sorát. Mindezt a protokoll már jó előre kijelölte számára, csak bele kell ülnie az elnöki repülő székbe, és az utazások, kitüntetések átvétele, adományozása menetrend szerűen megindul.

Losonczitól Mádl-ig töretlen e tevékenység sora, csak a kitüntetések alakultak át a gyémántokkal ékesített Lenin-rendből a manapság csúcsnak számító francia becsületrenddé, amit Mádl is idejében megkapott. (További tények leírása e sorok írójának "Alattomos agymosás" c. könyvében és a www.szeszak.tvn.hu honlapon olvashatók.)

Mádl egyébként a többoldalú párthódolatok ellenére is csak papíron a legfőbb közjogi méltóság, aki a nemzet egységét volna hivatva megtestesíteni. A nemzet egységét a kimondott többpártrendszer éppúgy nem képviseli, ahogy az általa választott köztársasági elnök, aki még megjelenésében sem egy "méltóság".

Mádl méltatlan szerepvállalására példa a pápa halálakor elmondott magyartalan, összefüggéstelen mondata:

"Az igazán nagy ..... hatás, ahogy én ..... láttam az Ő működését ez egyrészt ... sors ... kegyelmének tekintem, hogy megajándékozottja lehettem 25 éven keresztül annyi sok ember között az Ő működésének, tevékenységének és az emberi nagyságából adódó és ... hát ... apostoli cselekedeteinek."

Talpnyaló értelmiség - beetetés Sólyommal

A köztársasági elnök megválasztásáról mindenfajta megnyilatkozás okafogyott szószaporítás, személyét ugyanis a törvények szerint az országgyűlés választja. Az erről adott tudósítások csak a közhangulat felmérését szolgálják, és a szóban forgó személyek - alkalmilag akár tucatnyi jelölt - szerepeltetése nemcsak pótcselekvés, de a jelentéktelenségek felnagyítása, az elnöki szerep végső lejáratása is. Beszélni azért kell róla, hogy ne Mádl megválasztásának körülményei ismétlődjenek meg, amikor őt, mint egyetlen jelöltet csak harmadik nekifutásra sikerült megszavaztatni.

Amikor a hírforrások a közélet botránykrónikájától hangosak, ritkán kapnak szót a tisztességes emberek. A korrupt állam korrupt országgyűlése pedig csakis egy hasonszőrű, eredendően korrupt vagy szemet hunyó elnököt ültethet saját maga fölébe. Így volt az elnök tükre a kádári korszaknak, és az marad a poszt-kádári évtizedekben is.

Göncz és Mádl után ki lesz a harmadik? Szili Katalinnak alighanem a jellegtelensége (emiatt megszavazhatósága) és női mivolta látszik a legfontosabbnak. Ez utóbbiban karakteresebb lenne Lendvai Ildikó vagy épp Heller Ágnes. (Az előbbi hangerővel bírná jobban, az utóbbi tudományos ömlengéseivel kerülhetne újabb rivaldafénybe.) Lendvait az MSZP, Hellert a Magyar Tudományos Akadémia támogathatná. Heller nem lenne jelentéktelenebb az időközben felvetődött Glatz Ferenc és Sólyom László neve mellett.

Bár eddig nem az Akadémia, hanem a mindenható (jelenleg MSZP-nek nevezett) párt elnökjelöltjeinek sorában szerepel Glatz, de az Akadémia nem tiltakozott ellene, hogy ő a régi pártrendszer történelemszemléletének kiszolgálása után most a holokauszt-történetírás szentesítője lett. Idevágó kulcsmondata: "a holocaust magyar nemzeti ügy". Gondolkodó embernek nem kell bizonyítani, hogy a fenti kategória semmiképp nem magyar és nem nemzeti ügy, amit még Heller Ágnes is valami egészen másnak, történelmen kívülinek nevezett.

A diplomás (akadémikus) társadalmat Sólyom László mögé kívánja a háttérhatalom felsorakoztatni. Jól szervezett akcióval, az országban egyszerre több helyszínen is tartottak olyan tudományos ülést, amely Sólyom effajta népszerűsítését szolgálta. Debrecenben Zlinszky János alkotmányjogász tartott előadást színleg a köztársaság elnökének szerepéről, de már a program bevezetőjében az első mondatban elhangzott Sólyom neve. Csak az övé.

Tehát a papírforma szerint legmagasabbra minősített tudóstársadalom elé ő lett állítva. Még az ezt követő megbeszélésen sem volt más javaslat. Bár a tudósoknak, értelmiségnek, de a köznépnek sincs érdemi beleszólása az elnökválasztásba, az előadást mégis ki lehetett volna bővíteni vitafórummá. Nem így történt, tudós értelmiség értekezett arról, ami a háttérben talán már el is döntetett. (Egy szűk kör úgy dönthet, ahogy az a parlamenti szavazógépen is akadálytalanul keresztülvihető.) Sólyom László személye körül Debrecenben nem csak egyöntetű bólogatás volt, hanem érdemesült professzorok méltatták is a nevezettet és az Alkotmánybíróság intézményét. Nem került említésre, hogy a fenti szervezet az 1989 utáni rendszert-nem-váltás terméke, Sólyom László pedig még súlyosabb örökségként éppenséggel Kun Béla unokája.

IGEN (!) Rácz Sándorra!

Rácz Sándornak, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökének kétszeres IGEN járna, hogy felkerüljön a köztársasági elnökválasztás jelöltjeinek listájára. Kétszeres IGEN-t kellett volna mondani az emlékezetes december 5-i népszavazás kérdéseire is, ami az ismert okoknál fogva mégsem így történt. Rácz Sándor személye azonban érthetően nem illik bele sem a Losonczival kezdődő (az 1956 utáni dicstelen regnálás kora), de még kevésbé a Göncz, Mádl nevével fémjelzett, elhazudott időszak elnökeinek sorába.

Rácz Sándornak az ismertsége mellé két dolog biztosíthatná az országos népszerűséget is:

a - Ha ígéretet tenne arra, hogy kezdeményezi Magyarországnak az Európai Unióból (és az iraki háborúból) való mihamarabbi kilépését.

b - Ha kezdeményezné a kommunista utódpártok nemzetellenes tevékenységének betiltását, és az ezzel kapcsolatban állók közéleti szerepléstől való eltiltását, tettével méltó emléket állítva az 1956-os szabadságharc közelgő 50. évfordulójára.

Rácz Sándor ma talán egyedül alkalmas a magyarság (nem parlamenti vagy párt) egységének kifejezésére. A történelem eddig másként rendezte a sorokat. Ha az eldurvult magyar közélet tisztességes mederbe kerülne, egy szellemi megtisztulás után a társadalom magától is kitermelné az állam élére a megfelelő, ezúttal tisztességes emberét. A "külföld" (Európa) ma csak úgy ismerné el Rácz Sándort a köztársaság elnöki székben, ha Brüsszelben NATO katonák sorfala között fogadhatná. Egy Rácz Sándor erre nemet fog mondani, és tartózkodik a francia becsületrend átvételétől is.

2005.05.26.

Dr. Nagy Attila - orvos, közíró.

Címkék: csalás haza hazaárulás igazság nemzet

Kapcsolódó hírek:

Eben gubanc: Orbán vagy Vona!

Hende tábori főrabbivá nevezte ki Köves Slomót

A Herzl-recept: hogyan is néz ki egy zsidó országhódítás?

Olvasónk a finnugorizmus tarthatatlanságáról

Kommentáld!

Hozzászólások

Varga Istvánné Irén üzente 15 éve

EZT NEM ELÉG EGYSZER VÉGIGOLVASNI! ÉS MI MINDEN LEHET MÉG, AMIT NEM IS SEJT AZ EGYSZERŰ HALANDÓ!

id.Csik József üzente 15 éve

Köszönöm szépen az igen átfogó, összefoglaló anyag olvashatóságát.

Radványi-Nagy Katalin üzente 15 éve

Köszönöm!

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Köszönöm ez aztán részletes információ !

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

© 2007 Copyright Network.hu Minden jog fenntartva.

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ