Kétezer ősi magyar gyümölcsfajtát mentettek meg eddig az utókornak a tündérkertek

A bakszarkörtét, a kenderalmát, az aszalószilvát és még kétezer másik ősi magyar gyümölcsfajtát, illetve változatot mentettek meg eddig az utókornak a Kárpát-medence-szerte alapított tündérkertek. A különleges kertek létesítésével és gondozásával foglalkozó mozgalom kezdeményezője, Kovács István nyilatkozott a Kossuth Rádiónak.

Magyar Örökség-díjat kapott Kovács Gyula erdész,

az őshonos magyar gyümölcsfajták megmentésével foglalkozó Tündérkert mozgalom megteremtője. Ma már több mint száz helyen kétezer fajta régi eredetű gyümölcstermő növényt gondoznak. Kovács Gyula, aki a háromszáz lakosú göcseji faluban, Pórszombaton lakik, elmondta, kertjébe az első őshonos magyar fajtákat Göcsejben és Erdélyben, a Hargita fennsíkjáról induló Nyikó-patak völgyében gyűjtötte. A Keleti-Kárpátok térségében olyan ritka szórványfajtákat talált, mint a bakszarkörte vagy a sózókörte, amelyek Göcsej nyugati részén is előfordulnak. Megjegyezte, a gyümölcstermő fákkal, cserjékkel foglalkozó tudományág, a pomológiai igazolni látszik azt a legendát, hogy Pórszombat valaha székely település volt. Az erdész elmondta, az egész Kárpát-medence magyarlakta területeiről gyűjtött növényeket a Pórszombathoz közeli Medes-hegyen található kertjébe. Kovács István hangsúlyozta, régen a környéken egy-egy portához akár ötven fajta is tartozott. A gyűjtőmunkájához ez a lenyűgöző gazdagság adta az ösztönzést, és az, hogy a nyolcvanas évek közepén erdészként dolgozva Göcsejben, látta ennek a sokszínű kertkultúrának a fokozatos pusztulását. Mint elmondta, gyűjtőmunkájának eredményeként Göcsej területéről jelenleg több mint félezer fajtát őriz a kertjében, ilyenek többek között, a már említettek mellett, a tüskéskörte, a kenderalma vagy az aszalószilva. Kovács Gyula szerint érdemes belegondolni, hol van a világnak még egy olyan része, ahol olyan kis területen, mint a Göcsej ennyiféle gyümölcstermő növény található. Vannak azonban olyan fajták, amelyeket már nem tudott megmenteni, a piros szentiványi alma egyes változatai már teljesen kipusztultak. Hozzátette, a kertjében vannak olyan fajták, amelyek máshonnan már eltűntek, és csak nála maradtak meg hírmondónak. Fontos, hogy ezek legalább az ő kertjében megmaradjanak. Kovács Gyula arról is beszélt, hogy a Tündérkert elnevezés barátjától, Szarvas József színésztől ered, akinek az őrségi Viszákon van háza. Azon a településen szintén létrehoztak a helyiek ilyen különleges területet. Ha a községben gyerek születik, a családja a Tündérkertek ünnepén ültet neki egy régi viszáki fajtát. A helyi gyűjteményben így már több mint ötven különleges gyümölcstermő növény van. Bőven jöhetnek azonban még az újszülöttek, mert Viszák környékén több mint száz régi fajtát azonosítottak. (Kossuth Rádió)