Nem csak a rákkockázatot növelheti az aszpartám: nagyon súlyos dolgok derültek ki erről az édesítőszerről Az aszpartám elképesztően káros hatással bírhat a szervezetre, amiről megannyi kutatás készült az elmúlt évtizedek során.

Az aszpartám egy a sok mesterséges édesítőszer közül, amit több mint 6 ezer termékben használnak, az Európai Unió területén E 951-ként is jelölhetik az összetevők között. 

Olyan szintetikus anyagról van szó, mely kétszázszor édesebb a cukornál, metil-észterből, fenilalanin és aszparaginsav aminosavakból áll. Fogyasztása után a metil-észter metanollá bomlik, és veszélyes formaldehiddé alakulhat át a szervezetben. Az elmúlt évtizedek során végzett vizsgálatok több egészségügyi aggályt is felvetettek az aszpartámmal kapcsolatban. 

Az aszpartám hatásai

Még 1974-ben hagyták jóvá a használatát az FDA tudósai, noha már a kezdetek kezdete óta folyamatosan születtek különböző tanulmányok arról, melyek a lehetséges káros egészségügyi hatásait taglalták ennek az édesítőszernek.

A PLOS Medicine 2022-es kutatása során, melyben több mint százezer felnőtt vett részt, megállapították, hogy a mesterséges édesítőszereknél, azon belül is különösen az aszpartámnál és az aceszulfám-K esetében fokozott a rákkockázat. Az Environmental Health Pesrpectives folyóirat 2006-os kutatásában szó szerint multipotenciális rákkeltő anyagnak nevezte, és azt állította, hogy még a jelenleg elfogadott napi bevitelnél jóval kisebb adag is rákos elváltozást okozhat - ez a Tudatos Vásárlók oldala szerint 40 mg/kg. Ezzel kapcsolatban megannyi tanulmány született, egyesek még azt is pedzegették, hogy az aszpartám nem csak azoknál okozhat rákos elváltozást, aki fogyasztják, hanem még az utódjaikban is, ezzel kapcsolatban rágcsálókon végeztek kísérletet. Szakértők egyöntetű véleménye, hogy a lehetséges rákkeltő hatásokkal kapcsolatos bizonyítékok alapján újra kell értékelni ennek az szernek a használatát, és közegészségügyi kérdésként kell tekinteni az általa gerjesztett problémákat. 

1996-ban dr. John Olney idegtudós is azt nyilatkozta, hogy feltűnően megnőtt a rosszindulatú agydaganatok előfordulása az aszpartám jóváhagyását követő 3-5 évben, ami elég alapot ad a gyanúra. Azt javasolta már ekkor is, tehát közel harminc éve, hogy újra kell értékelni a használatát. Nem csak a rák kialakulását növelheti, hanem a szív-érrendszeri betegségek rizikóját is. A Canadian Medical Association Journalban közzétett tanulmányban vizsgálták a mesterséges édesítőszerek elhízásellenes hatását, és kiderült, hogy valójában épp, hogy összefüggésben állnak a túlsúllyal és a derékbőség növekedésével, növelik az elhízás, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma rizikóját is. 

A Woman's Health 2014-es tanulmányából pedig az derült ki, hogy azoknál a nőknél, akik naponta kettőnél több diétás italt fogyasztottak, megnőtt a szív-érrendszeri betegségek kockázata és az ezzel kapcsolatos halálozási arány is. 

A sor itt még nem ér véget. A rák és a szív-érrendszeri betegségek mellett még a demenciával is kapcsolatba hozták. Azoknál, akik naponta isznak diétás üdítőket, majdnem háromszor annyi eséllyel alakult ki stroke és demencia, mint akik hetente vagy annál kevesebbszer. Súlyos és nagyon káros hatást gyakorolhat az agyműködésre, ez pedig azzal hozható összefüggésbe, hogy az aszpartámban lévő metil-észter metanollá, majd abból formaldehiddé alakulhat a szervezetben, ami szoros összefüggést mutat az Alzheimer-kór kialakulásával. Az agykárosító hatása mellett hangulatzavarokat is okozhat. Az aszpartámot olyan viselkedési és kognitív problémákkal hozták összefüggésbe, mint a tanulási nehézségek, memóriazavar, fejfájás, migrén, ingerlékenység, szorongás, depresszió és álmatlanság. Neurológiai és viselkedési zavarokat okozhat az arra érzékeny embereknél, sőt még a mentális zavarok kialakulását is előidézheti. Akiknek diagnosztizált hangulatzavarai vannak, azoknak nem ajánlott használni ezt az édesítőszert egy 1993-as tanulmány szerint. 

Bármennyire meglepő, még az étvágyat is fokozhatja, és súlygyarapodást, különböző anyagcserezavarokat okozhat. Ezáltal pedig kétségbe vonható eleve az az állítás, hogy az aszpartámot tartalmazó italokat jelölhetik-e "diétásként”. 2015-ben az U.S. Right to Know (USRTK) még petícióit is benyújtott az FDA-hoz, melyben arra kérték, hogy vizsgálják ki a súlygyarapodást okozó hatását a diétás termékeknek, de ezzel kapcsolatban végül nem kaptak kielégítő választ. 

Ráadásul, ahogy az aszpartám részben fenilalaninná bomlik a szervezetben, azzal egy bélben lévő enzim, az IAP működését gátolja, mely egyébként megakadályozná a hasi elhízással járó metabolikus szindróma kialakulását. Egy 2016-ban megjelent közlemény szerint az aszpartám inkább megakadályozhatja, mintsem segítheti a fogyást. Ezenkívül a mesterséges édesítőszerek glükózintoleranciát válhatnak ki azáltal, hogy megváltoztatják a bél mikrobiótáját. A Nature folyóiratban megjelent 2014-es tanulmány kimondja, hogy ezek közvetlenül hozzájárulhatnak az elhízáshoz. 

Még koraszüléshez is vezethet, és túlsúlyos babák születhetnek azoknál, akik rendszeresen fogyasztanak aszpartámot, a májkárosodással is összefüggésbe hozták. Kutatásokban különböző elváltozásokat észleltek a májban, beleértve a degenerációt, májmegnagyobbodást, a májszövetek elhalását és májfibrózist, mindezeket főleg az aszpartám esetében. Egy 2011-es tanulmányban pedig kimutatták, hogy romolhat a vesefunkció, ráadásul kétszeresére növelte nők körében ennek az esélyét azoknál, akik napi két adagnál több édesítőszeres italt fogyasztottak.

Ezen felsorolás jól mutatja, hogy miért is tanácsolhatta azt 2023 májusában a WHO, hogy fogyás céljából ne fogyasszon senki aszpartámot. Helyette inkább azt javasolták, hogy természetes cukrot tartalmazó élelmiszereket fogyasszanak az emberek, mint a gyümölcsök, vagy inkább cukrozatlan ételeket és italokat.

Fehér kristálycukor helyett ezt használd, ha fogyni akarsz: fel sem tűnik a csere