A Landerer & Heckenast nyomdában kiadott kiáltvány szövege:


„ Mit kiván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országgyülést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.

Egyenlőség, szabadság, testvériség!


A MNÁSZ PONTJAI MA:
4. A Nádori Testület kiáltványa a Magyar Nemzethez

A magyar nemzeti akarat érvényesítéséért, az ősi időkből sarjadó hun – magyar erkölcsünkre, hagyományainkra, tiszta észre, nemes lélekre, természetalapú őskeresztény hitünkre épülő független, konzervatív Magyarországért, a társadalmi igazságosságért, biztonságért és fenntartható életért!
Akaratunk:

1. Jogfolytonos magyar történelmi alkotmány, a Szentkorona-tan rehabilitálása, az elnyomásunkra nyakunkba varrt, hazaárulók ragaszkodásának fontos tárgya, a jelenlegi alkotmánynak nevezett kreatúra eltörlése és az ország kitakarítása után valódi jog-, vagyon- és létbiztonságot, nemzetbiztonságot garantáló területi népképviseleti rendszer. Kétkamarás országgyűlés, egyéni képviselőjelöltekkel a felsőházba, szakmai, társadalmi szervezetekkel az alsóházba! Régi magyar hagyományoknak (Kende és a Gyula) megfelelően kettős hatalmi rendszer: Köztársasági elnök, vagy éppen király és a másik pólus a nádor.
2. Magyar nemzeti önrendelkezés biztosítása, állampolgárság az anyaországtól elszakított összes magyarnak, majd lehetőség esetén nemzetegyesítés!

3. A magyar föld kincseinek, természet adta ajándékainak, stratégiai erőforrásoknak nemzeti kézben tartása és környezetkímélő felhasználása. Az egész természeti környezet hatékony védelme, alternatív energetikai megoldások kifejlesztésének kiemelt támogatása, találmányok soron kívüli elfogadása és azonnali hasznosítása.
Haza egyetlen röge sem eladó! Az országot kiárusító hazaárulók példás megbüntetése!

4. A Magyar Nemzet modern formában, neoliberális, globalista módszerekkel történő, 1989 óta zajló újabb megszállásáért, valamint a nemzet teljes kirablásáért, népünk nyomorba döntéséért felelősek, a kozmopolita maffia újabb hatalomátmentésén serénykedők, az összes párt szigorú felelősségre vonása, elszámoltatása, teljes körű, napjainkig ható átvilágítás. Magyar közigazgatás, magyar igazságszolgáltatás, törvény előtti egyenlőség, a magyarellenes pártok és egyesületek betiltása!

5. Közös és arányos teherviselést, a jogtalanul magas, közpénzt terhelő fizetések lefaragása, kiemelt nyugdíjak megszüntetése, az elorzott közvagyon visszavétele, az érintett cégek és magánszemélyek vagyonának zárolása, a sokszorosan visszafizetett államadósság törlesztésének megtagadása, magyar nemzeti pénzintézet!

6. A nagycsaládosokat, kisvállalkozókat támogató, szolid adórendszer bevezetése és a fenntartható életért küzdő magyar vállalkozások hivatali szervek általi szekatúrájának, fejésének, megfélemlítésének kíméletlen felszámolása, viszont közös érdek alapján a termékminőség szigorú ellenőrzése. Az itthon megtermelhető idegen árumennyiség szigorú korlátozása és szigorú védelem az árunak nevezett külföldi mérgező szemét ellen. Az adóhatóság és a számvevőszék elfogulatlan, elsősorban a fehérgalléros bűnözők, honi és nemzetközi maffiák leleplezésére hivatott működtetése!

7. A tudatos nemzetvesztő politikával szemben családközpontú, nemzetgyarapító társadalom- és egészségpolitika, a népességcsökkenés megállítása, teremtett világunk, életterünkként történő megőrzése!

8. A Haza megvédésére képes és hajlandó Honvédség, kézifegyvereit otthon tartó, csak az alkotmánynak alárendelt Népfelkelő Nemzetőrség. Idegen befolyástól mentes magyar Titkosszolgálat, az államalkotó Magyar Nemzet védelmét ellátó Rendőrség és Csendőrség. Mindezen egységek élenjáró nemzeti érzületre, magyar szellemiségre nevelése, hiszen értünk, nem ellenünk kell, hogy legyenek!

9. A Magyar Állam közrendjének és közbiztonságának védelmében a köztörvényes büntetési tételek megemelése, a visszaesőknél zéró tolerancia, a teljességgel bizonyíthatóan előre megfontolt, aljas szándékkal elkövetett gyilkosság esetén halálos ítélet. Az etnikai alapú bűnözéssel szembeni határozott és erőteljes fellépés, új bevándorlási politika, az 1989 óta nem magyaroknak kiadott állampolgárságok, letelepülési engedélyek felülvizsgálata!

10. A nemzeti érdekű tömegtájékoztatás szabadsága, a nemzetellenes cenzúra eltörlése! A magyarellenes és társadalomellenes televízió- és rádióadók, sajtótermékek betiltása, a kereskedelmi TV-csatornák jogtalanul elengedett köztartozásainak felülvizsgálata, tartozások behajtása, a reklámtevékenység szigorú korlátozása, új médiatörvény! A frekvenciák újra elosztása.

11. Az oktatásnak, a tudománynak és a kultúrának a Magyar Nemzet szolgálatába történő állítása, minden magyarellenesség csírájában történő elfojtása, az egyetemes értékek megőrzése, a világtörténelem egyik legtöbbet szenvedett népe, a magyarok életigazságainak képviselete, a nemzet nagyjai, hősei és áldozatok emlékezetének, hagyatékának következetes védelme. Az aljas megtorlásban, kiemelt elnyomásban részesülők, valamint családtagjaik erkölcsi és anyagi kárpótlása. Az utóbbit az elkövetők, szellemi, anyagi örököseik, tulajdonképpeni jogutódjaik kötelesek megfizetni!

12. A Magyar Nemzet vágóhídját, az idegen érdekek korlátlan biztosítását jelentő EU- és a nemzetek függetlenségét megvédeni hivatott, de nemzeti függetlenségek vérbetiprására megszállására, a világ kozmopolita bűnszövetkezeteinek fegyveres érdekérvényesítésére specializálódott NATO- hoz fűződő tagságunk felfüggesztése és a szerződések felülvizsgálata.

13. A Magyar Nemzet egy és oszthatatlan kell, hogy legyen!
A Súlyos bűnöket, köztük a tudatos hazaárulást és a mostani gátlástalan nemzetvesztést leszámítva nem az számít ki honnan jött, hogy, megvezetett MSZMP tag volt-e, hanem az számít, hogy most hol tart, hová megy és mi megszállt hazájú, elnyomott, kizsigerelt magyarok valamennyien egyek vagyunk, együtt határolódunk el hazaárulóinktól és együtt szabadítjuk fel a Nemzetet.

Nem kell az áldemokrácia, nem kell a jelenlegi liberális álszabadság, a Nemzet elhivatott, bölcs vezetőkért, igazságért, a természettel ölelkező, reményteljes emberiségért, szerény jólétért, biztonságért kiált!


ÖSSZEVÁG! Nem engedünk a 48-ból!

Válasz

Jókai Mór tudósítása az 1848. március 15-i eseményekről
Az Életképek című lapban "Forradalom vér nélkül" címen, 1848. március 19-én jelent meg Jókai Mór cikke, melyben így írja le a március 15-i eseményeket:
"A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre, ember, az Isten beszél. A nép szava is megdördűlt és mondá: Föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik. A nemzet történetében ez volt az epochalis nap. Ezentúl minden nap új dicsőséget fog számotokra hozni; a nép fölébredett, a nép követelte századok óta megtagadott jogait, minek láncait legközelebb találta.
Március 15-én reggel a fővárosi fiatalság, mely a józanabb pártnak nevezett töredék által ajánlott türelmet és várakozást sérelmei gyógyszeréül nem tartotta elegendőnek, adandó reformlakomája fölött tanácskozni egybegyülekezvén, ez alkalommal Jókai Mór következő proklamációt kiáltott ki ügyvédbarátaihoz:
" Testvéreim! A pillanat, melyet élünk, komolyabb teendőkre szólít fel bennünket. Európa minden népe halad és boldogul, haladnunk, boldogulnunk kell nekünk is. Legyen béke, szabadság és egyetértés! Követeljük jogainkat, melyet eddig tőlünk elvontak, s kívánjuk, hogy legyenek azok közösek mindenkivel. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését; felelős minisztériumot Budapesten; évenkénti országgyűlést Pesten, és azt rögtön! Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben; kívánjuk, hogy a nemzeti őrsereg rögtön fölállíttassék, védje hazáját minden férfi, egyenruha ne legyen; közös teherviselést; úrbéri viszonyok megbüntetését; esküdtszéket képviselet alapján, magunk választjuk bíráinkat magunk közül; nemzeti bankot, idegen bankjegyeket nem akarunk elfogadni. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. A politikai státusfoglyok bocsáttassanak szabadon. Unio Erdély és Magyarhon között! Ezen jogokat követelni tartozik a nemzet s bízni önerejébe, s az igaz ügy istenébe! Egyenlőség, szabadság, testvériség!"
E proklamáció minden egyes pontjait mennydörgő helyesléssel fogadta a nép, s kinyilatkoztatá, hogy azt saját manifesztumául fogadja el. Ekkor Petőfi Sándor lépe fel, s ezen honfidalt szavalá el a nép között:
Nemzeti dal
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább,
Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A vers utósorait dörögve esküdte utána a nép, s innét ment egyenesen az egyetemi fiatalsággal egyesülni; először az orvosi kar csatlakozott hozzá, azután a mérnöki, legvégül a jogászi; egyedül ezen kar tanára szegült ellene a nemzet akaratának, senki sem hallgatott rá. Vasvári Pál hítta fel közgyűlésre a tanuló ifjúságot, s az egy akarattal követte a vezéreket; künn, az egyetemi piac közepén már ekkor túláradt néptömeg közepett adá elő Vidács P(ál), miképp gátoltatott az egyetemi fiatalság e mozgalmakbani részvételtől, tanáraik mily kicsinységes fenyegetődzésekkel akarták a meggyulladt lángokat eloltogatni. Mondá, hogy megötödöltetéssel fenyegettetének. Általános kacaj és zúgás.
Ekkor a nép szónokai közül Jókai harmadszor is nyílt piacon felolvasá a proklamációt, s Petőfi elszavalá fentebbi dalát, melynek végeztével rögtön elhatároztatott, hogy a nép a proklamáció első pontját, a sajtószabadságot, saját önhatalmánál fogva teljesülésbe veendi, mit meg is tett, innét tömegestül Landerer és Heckenast nyomdájába menvén, hová a rend és béke fönntartása tekintetéből választmányi tagokul Petőfi, Vasvári, Vidács és Jókai küldetének be, a nyomdatulajdonost felszólítandók, hogy kívánja-e az el nem kerülhető kényszerítés be nem váltával a kikiáltott 12 pontú programot s Petőfi felolvasott költeményét cenzúra nélkül kinyomtatni.

Ekkor a nép szónokai közül Jókai harmadszor is nyílt piacon felolvasá a proklamációt, s Petőfi elszavalá fentebbi dalát, melynek végeztével rögtön elhatároztatott, hogy a nép a proklamáció első pontját, a sajtószabadságot, saját önhatalmánál fogva teljesülésbe veendi, mit meg is tett, innét tömegestül Landerer és Heckenast nyomdájába menvén, hová a rend és béke fönntartása tekintetéből választmányi tagokul Petőfi, Vasvári, Vidács és Jókai küldetének be, a nyomdatulajdonost felszólítandók, hogy kívánja-e az el nem kerülhető kényszerítés be nem váltával a kikiáltott 12 pontú programot s Petőfi felolvasott költeményét cenzúra nélkül kinyomtatni.
A nyomdatulajdonos engedett, s a kívánt iratok rögtön németre is lefordítva néhány pillanat múlva a gyors sajtó alól ezrével kerültek elő, melynek példányai egész délig osztattak ki a szakadó eső dacára szüntelenül gyülekező közönségnek.
Eközben többen kezdtek szónokolni a néphez. Szólt Irínyi József, Vasvári, Bulyovszki, Egressi Gábor, Irányi, Vidács, Jókai s néhányan németül is, mi annak a manifesztuma, hogy ez ügyet idegenajkú polgártársaink is fölkarolták. A déli harangszó egy óráig félben szakasztotta a mozgalmakat, s ekkor gyülekezethelyül a nemzeti múzeum tere tűzetett ki.
Az eső szüntelen esett. Jó jel! - mondá a nép - Párizsban, Palermóban és Bécsben is esett, mikor a nép jogait követelte. Délután a múzeum terén összegyűlt nép elhatározá a városházára menni, s ott a polgári kart és városi tanácsot az egyesülésre és kívánatai aláírására felszólítani.
A tanácsterem megnyittatott, s tartatott nyilvános ülés a piacra összegyűlt nép szabadságmennydörgései között. A tanácsnak benyújtattak a program pontjai, s a tanácsjegyző mondá, hogy azok el vannak fogadva; utána Holovics tanácsnok kívánt gondolkozási időt, melyben e pontok tanácskozás alá vetethessenek. Megcáfolta őt Rottenbiller alpolgármester, kimondva, hogy már egész délelőtt tanácskoztak efölött; ezután szónokolt Nyári PálPest megyei alispán, s a pontokat pártolta; utána Klauzál Gábor, ki az első és 11. pontok rögtöni életbeléptetését is kívánta; a pontok a tanács által aláírattak, s az ablakon át a népnek felmutattatának. E pontok azóta minden utcaszegleten olvashatók.
A nép, ideiglenes választmányát a tanács és polgárság választmányával egyesítendőt kinevezve, kívánta, hogy Stancsics Mihály, ki sajtói állítólagos vétség miatt fogva van Budán - miután kimondatott, hogy cenzúrai törvények nálunk nincsenek, nem is voltak soha -, szabadon bocsáttassék, s a censurale collegium
hivatalától; e kívánata teljesítésére átment Budára s a helytartósági épület udvarán zászlója körül gyűlve állahatatosan állt jogai kívánata mellett, míg választmánya által kijelenteték, hogy a helytartótanács e három pontba egyezett bele: Stancsics kiadatása, cenzúra eltörlése, sajtóbíróságnak a nép közüli választása; egyúttal kimondá, hogy a katonaságot csak azon esetben fogja kirendelni, ha azzal a nép saját céljai rendes kivitelére kívánna rendelkezni.
Ez nap délutánján a nép kívánta a színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett Bánk bán adassék elő. Bajza mondá, hogy szívesen teszi. A színház oltár volt ma, a közönség színe volt jelen ünnepi arcokkal, ünnepi ruháiban; a nemzeti kokárda volt minden férfi, minden nő keblére föltűzve, középen a háromszínű zászló.
Ezalatt a nép a megszabadítottStancsics kocsiját önkezeivel vonva át Budáról a színház teréig, bevonult a színházba, mely mindenki számára ingyen megnyittatott. A páholybirtokosok is megnyiták páholyaikat a nép számára, ki még e közforradalom percében is oly tiszteletben tartá a gyöngédebb érzelmeket, hogy egy páholyt sem foglalt el, melyben hölgyek ültek. A zenekar fölváltva a Rákóczi-indulót, Marseillaise-t és Hunyadi László szebb helyeit hangoztatá. Később Egressi Gábor szavalá el Petőfinek fenn kitett költeményét, a nép ezreinek harsogó esküvése mellett. Ugyanazt rögtön Szerdahelyi által zenére téve a színházi polgártársak kara éneklé el; a közönség ismételteté a szavalmányt és dalt. A közönség nagy része ohajtá Stancsicsot a színpadon megjelenve látni, azonban értesülvén a tisztelt polgártárs gyengélkedő állapotáról, kívánatával felhagyott, s a legnagyobb csend és béke között eltávozék......"
Nemzeti Múzeum: A Nemzeti Múzeumot 1802-ben alapította Széchényi Ferenc gróf. A múzeum és könyvtár állományát folyamatosan bővítették: főúri, főpapi és különböző magángyűjteményekkel egészült ki. A felbecsülhetetlen értékek sokáig méltatlan körülmények között hevertek, ládákban, egy romos épületben. Így nem tudta betölteni szerepét sem a legnagyobb magyar könyvtár, sem a múzeumi gyűjtemény.
1837-ben kezdték építeni a ma is működő épületet, Pollack Mihály tervei alapján. Erre azért volt lehetőség, mert az 1832-36-os országgyűlésen a nemesség megajánlott 500000 Ft-ot az építkezésre. A múzeum épülete 10 év alatt készült el, s vált a klasszicista építkezés egyik jellegzetes, szép alkotásává.

Táncsics Mihály 1799-ben született, egy ácsteszéri telkes jobbágy családban. Iparos, később tanítói pályán dolgozott, s vált értelmiségivé. Nevét Stancsicsról Táncsicsra az 1848. március 15-i események után változtatta meg.
Könyveiben kifejtett követelései (kártérítés nélküli jobbágyfelszabadítás, minden privilégium eltörlése, közteherviselés, általános választójog, sajtószabadság, függetlenség) már-már kommunisztikus hangúak voltak. A kor liberális reformereitől eltért radikális hangjával, s magára vonta a kormány haragját is. Egy éves vizsgálati fogságából a márciusi forradalmi tömegek szabadították ki, március 15-én.
Katona József: Bánk bán
Katona József(1791-1830) 1814-ben, az Erdélyi Museum c. folyóirat pályázatára készíti fő művét, a Bánk bánt. A pályázatot lezáró bírálatok azonban mégcsak nem is említik. Katona 1819-ben átdolgozza, s bemutatja a cenzúrának, amely akinyomtatást ugyan engedélyezi, de a bemutatást megtiltja. 1820-ban megjelenik a dráma, ám viszhangtalan marad. Vörösmarty számos kifogásolnivalót talál benne, Széchenyi rosszindulatokat keltő, káros műnek tartja. A közönség végre 1834-ben Kolozsvárott, 1835-ben Budán láthatta. 1848-ban játszották először a teljes darabot, s csak 1857 után foglalta el méltó helyét a klasszikusok között. A mély jellemábrázolású jambusos lejtésű mű irodalmi nagyságánakelismerése Arany János és Gyulai Pál nevéhez fűződik.
Vasvári Pál (1826-1849) Forradalmár, történetíró, a márciusi ifjak egyik vezére. 1843-tól a pesti egyetemen filozófiát tanult, itt kezdett el történelemmel foglalkozni. 1847-től tanít a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetben. A radikális egyetemi ifjúság, az úgynevezett Pilvax- kör egyik vezéralakja Petőfi mellett. A március 15-i forradalom egyik legtevékenyebb vezetője. Részt vett a 12 pont szerkesztésében és a megmozdulások irányításában is. Március 16-tól a Közcsendi Bizottmány tagjaként a forradalom továbbfejlesztését szorgaélmazta. Titkár volt Kossuth pénzügyminisztériumában, a fegyveres hrc kitörése után a Somogy megyei népfölkelés egyik vezetője, majd honvéd hadnagy. 1849-ben az általa szervezett Rákóczi - szabadcsapat parancsnoka, őrnagy. Júliusban a román felkelők elleni harcban a gyalui havasokban hősi halált halt.
Landerer Lajos (1800-1854) nyomdász, 1824-től a pesti Landerer Nyomda vezetője. 1840-től társa lesz Heckenast Gusztáv. Landerer a titkosrendőrség hozzájárulásával adta ki 1841-től a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlapot. 1848. március 15-én nyomdájában nyomtatták ki a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Az általa berendezett nemzeti bankjegynyomdában készítették a Kossuth - bankót. A világosi fegyverletétel után bújdosnia kellett. Üzeme az ország egyik legnagyobb kiadóvállalata és nyomdája. Halála után az üzletet Heckenast folytatta, s ebből alakult meg 1873-ban a Franklin Társulat.
Heckenast Gusztáv (1816-1878) Nyomdász, könyvkereskedő és kiadó. Landerer társa lett 1840-ben. Ebben az évben indította meg az elsőü magyar könyvészeti folyóiratot: a Bibligraphiai Értesítőt. Kölcsönkönyvtárat is nyitott. Meghonosította a gyűjteményes sorozatok kiadását, megalapította a Vasárnapi Újságot. Vállalata 1873-ban beleolvadt az akkor alakuló Franklin Társulatba.
Irinyi József (1822-1859) Ügyvéd, újságíró, műfordító, a márciusi ifjak egyike, Irinyi Jánosnak, a zajtalan gyufa feltalálójának öccse. Az 1840-es években nyugat-európai útjáról készített jegyzeteit a cenzúra miatt külföldön adta ki. 1844-48 között a Pesti Hírlap munkatársa. A márciusi fiatalok egyik vezetőjeként részt vett a 12 pont megszövegezésében. 1848-ban országgyűlési képviselő, októbertől 1849. májusáig Teleki László mellett diplomataként dolgozott Párizsban. Haynau halálra ítéltette, de kegyelmet kapott. Pesten telepedett le, íróként és műfordítóként dolgozott.
Irányi Dániel (1822-1892) Politikus, publicista. 1844-től Pesten ügyvéd, az Ellenzéki Kör választmányi tgja. Jelentős szerepet töltött be az 1848. márciusi pesti mozgalmak szervezésében. 1848-ban igazságügy-minisztériumi titkár, országgyűlési képviselő lett. A szabadságharc kormánybiztosa, a forradalmi vésztörvényszék tagja volt. A világosi fegyverletétel után emigrált, távollétében halálra ítélték. Az emigrációban is újságírással foglalkozott. 1866-ban Kossuth küldötte Bismarcknál. A kiegyezés után hazatért. Az országgyűlési szálsőbal, majd a Függetlenségi Párt egyik vezetője.
Vidats János (1826-1873) A márciusi ifjak egyike. Pesten bölcsészetet és jogot hallgatott. A szabadságharcban honvéd századosi rangig emelkedett. Haynau halálra kerestette, de sikerült elmenekülnie. Később az olasz-svájci határon elfogták, halálra ítélték. Az ítéletet azonban kegyelemből várfogságra módosították. Később, amikor kiszabadult, apja gyárát vezette. 1862-ben felségárulással vádolták. A kiegyezés után többször is képviselőnek választották. Életének öngyilkossággal vetett véget.
Nyáry Pál (1806-1871) 1848-ban Pest vármegye alispánja, a népképviseleti országgyűlés radikális tagja, a baloldali ellenzék egyik vezérszónoka. 1848. szeptemberében a Honvédelmi Bizottmány alelnöke. A világosi fegyverletétel után 10 évi várfogságra ítélték. 7 évet töltött Josephstadtban. 1861-ben újból alispán, a Határozati Párt tagja. 1865-68-ban a Tisza Kálmán vezette balközéphez csatlakozott, de egyre inkább háttérbe szorult. Anyagi csődje után öngyilkos lett.
Klauzál Gábor (1804-1866) Ügyvéd, politikus az első felelős magyar kormány minisztere. A reformországgyűléseken Csongrád vármegye követe, a liberális ellenzék tagja, majd egyik vezetője. 1848-ban a Batthyány- kormányban a földmívelés- ipar és kereskedelemügy minisztere, a mérséklő, egyezkedő politika híve. A fegyveres harc kezdetekor egészségi állapotára hivatkozva visszavonult. Az 1861-es országgyűlésen Szeged képviselője, a Deák vezette Felirati Párt tagja.
Bajza József (1804-1858) Kritikus, publicista, szerkesztő és költő. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. A reformkor irodalmi életének egyik vezéralakja. 1831-1837-ben az Aurorát, majd 1837-1843-ban Toldi Ferenccel és Vörösmarty Mihállyal az Atheneum című irodalmi folyóiratot szerkesztette. A Nemzeti Színház első igazgatója volt. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. Hazafias, politikai költészetében a reformkor eszméit hirdette.
Marseillaise Ide jó lenne egy kép a francia zászlóról (nincs scannelve) Ma a franciák nemzeti himnusza. Szövegét és dallamát Claude Joseph Rouget de Lisle Strasbourgban állomásozó hadmérnök kapitány írta, 1792 áprilisában; eredetileg "A rajnai hadsereg harci dala" volt a címe, és először H. Dietrich polgármesternél hangzott fel, majd a marseille-iek zászlóaljánál, amelyet az augusztus 10-ei felkeléskor Párizsba szólítottak. A nép a dalt azonnal elnevezte "la Marseillaise"-nek. Hivatalosan 1879. Február 14-én nyilvánították nemzeti dalnak.
Rákóczi-induló Legnépszerűbb nemzeti indulónk. A 19. Század elején alakult ki a népi Rákóczi-nóta motívumaiból és a kuruc tábori kürtjelzésekből. Mai alkját Bihari János, Scholl Miklós katonakarmester és bizonyos mértékig Berlioz híres feldolgozása (1846) nyomán nyerte. Liszt Ferenc XV. Rapszódiájában is szerepel.
Egressy Gábor (1808-1866) Színész, a magyar színjátszás kiemelkedő úttöröje. 9 évi vándorszínészkedés után Kassán játszott, majd Kolozsvárra ment. 1834-ben a Bánk bán Otto szerpét választotta jutalomjátékául, alakítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tragédia színpadon sikeressé váljon. 1835-ben került Budára, 1837-ben pedig a Nemzeti Színház tagja lett. Sokat szerepelt vidéken is. Részt vett a forradalomban és a szabadságharcban is, annak leverése után Törökországba menekült. Nevéhez fűződik a színészképző létesítése. Színészetét a kor igényeinek megfelelően valószerűség, nagy megjelenítő erő és pátosz jellemezte.
Életképek: A reformkor egyik fontos irodalmi lapja volt, úgynevezett divatlap. 1844 és 1848 között működött. Szerkesztője: Frankenburg Adolf először mindenféle irányzatnak helyt adott, a lapot mégis magas színvonalon tartotta, emellett alkalmazkodott a lapot kedvelő hölgyközönség igényeihez is. A lap illusztrációit a kor kiváló művészei, például Barabás Miklós készítették. 1847-től a lap munkatársai lett a Tízek Társasága, élükön Petőfivel. A lap szerkesztője még ezévben Jókai lett, aki előbb egyedül, majd Petőfivel együtt szerkesztette a lapot. Ettől kezdve a lap a márciusi ifjak orgánuma lett, s Nép Szava alcímmel jelent meg. A szabadságharc alatt adták ki utoljára 1848. december 31-én.

Válasz

Rendhagyó köszöntéshez rendhagyó hozzászólás:
Ha belegondolsz és veszed a fáradságot elolvasni a 48-as 12 pontot, akkor az még ma is aktuális követeléseket támaszt!

Válasz