Sokan felismerik annak jelentőségét, hogy a test és a lélek összefügg egymással, azt viszont kevesebben tudják, hogy fogaink állapota kihathat szerveinkre, közérzetünkre. A biológiai fogorvoslás összefüggő egésznek tekinti az emberi szervezetet és a benne lejátszódó folyamatokat.

Voll és Kramer német orvosok fedezték fel, hogy kölcsönös kapcsolat van a fogak és bizonyos szervek, testfelületek, ízületek között. Bioelektromos mérési módszerekkel, az úgynevezett Voll-féle elektroakupunktúrával bizonyították, hogy a fogak fúrásának és csiszolásának hatására a bőr meghatározott akupunktúrás pontjain mérhető változások lépnek fel.

De mi is az a gócpont?

Dobó Nagy Csaba, a Semmelweis Egyetem szakembere az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, ekkor a szervezetben van egy kitüntetett hely - ez lehet fog, mandula, epehólyag vagy prosztata -, ahol folyamatosan krónikus gyulladás áll fenn, és ez a primer gyulladás egy távoli szervben fenntart egy másodlagos betegséget.

Dr. J. Gleditsch fül-orr-gégész az 1970-es évek elején felfedezte, hogy speciális szájnyálkahártya-pontokba adott injekciókkal gyors gyógyulást lehet elérni. Megfigyelései szerint a kezelések hatására nemcsak a fül-orr-gége szakterület betegségei gyógyultak, hanem más szervi tünetek is megszűntek.

Herceg Anita biológiai fogorvos a műsorban kifejtette, egy szájüregben négy negyed található, mindegyikben fellelhető az 5 működési kör, illetve az 5 fogcsoport. A felső metszőfogakhoz tartozik a vese és a húgyhólyag, a szemfogakhoz a máj és az epe, az őrlőfogakhoz a tüdő és a vastagbél, illetve a lép, gyomor, hasnyálmirigy. A bölcsességfogakhoz pedig a szív és a vékonybél. Hozzátette, eme fogak vizsgálatakor, ha bármelyik fogcsoportban elváltozást találnak, abból következtetni tudnak az ahhoz kapcsolódó szervi problémákra.

A fog jellegzetes részein alakul ki krónikus gyulladás. Az egyik a foggyökércsúcsnál, a másik a fogínyen. 100 bar erősségű rágásnál olyan nyomás alakul ki, hogy a baktériumok a vérnyirok útján eljutnak a távoli szervekbe, és ott tartanak fenn másodlagos betegséget.

Mit tehetünk a baktériumok pusztító munkája ellen? Schatz Balázs fogszakorvos szerint az ózon nagyon jó fertőtlenítőszer, belőle nagyon kevés rengeteg baktériumot el tud pusztítani, ezt használják ki a fogászatban is. Pusztulásuk után a fogszuvasodás folyamata megáll, helyüket a szájüregben lévő normál flóra baktériumai foglalják el.

A fogászati rendelőkben alkalmazott ózonnal évekre védetté válhatnak a fogak. Ez azért fontos, mert gyulladás esetén a kórokozók szétszóródnak a szervezetben, és elváltozásokat okozhatnak.

Laboratóriumi bizonyítékok vannak rá, hogy kapcsolat van a rossz szájhigiéné, egy akár fájdalommentes ínygyulladás és a koraszülés között. De az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozták. Az egyetem reprezentatív felmérése alapján a lakosság egyharmadának nagyon rossz a szájhigiénéje. Kevesebb, mint 10 százalékának ép az ínye.

(Híradó- kuruc.info)