2011.07.08. 14:53
„A holokauszt hazugság”, „Anna Frank naplója hamisítvány”, „szeptember 11-ét Amerikában tervezték”, „Obama a fekete nyúl, akit a megfelelő időben előhúztak a kalapból” – többek között erről nyilatkozott Budapesten a legnagyobb liberális egyiptomi párt alelnöke. Ahmed Ezz el-Arab a holokauszt túlélő amerikai politikus, Tom Lantos tiszteletére rendezett konferencia egyik előadója volt. A konferencia szervezői elhatárolódtak az egyiptomi politikus nemzetközi botrányt kavart nyilatkozatától.
Ahmed Ezz el-Arab, az egyiptomi Wafd párt alelnöke a budapesti Demokráciáról és Emberi Jogokról rendezett konferencia szünetében nyilatkozott a
Washington Times riporterének. A rendezvényt a Külügyminisztérium támogatásával a Demokratikus Átalakulásért Intézet rendezte, és Martonyi János külügyminiszter nyitotta meg.
Az amerikai lap honlapján az interjú hangfelvételét is közzétette. A Wafd alelnökét, mint a legbefolyásosabb világi párt egyik vezetőjét hívták meg Budapestre. „A holokauszt egy hazugság. 2,4 millió zsidó élt német megszállás alatt. Ha mindet kiirtották, akkor honnan jött a többi 3,6 millió?” – állította az egyiptomi politikus, aki elismerte, hogy a nácik „több százezer” zsidót megöltek. „De a gázkamrák és az élve megnyúzott emberek, meg a többi történet mind mese”. Ezz el-Arab hozzátette, hogy a holokauszt a nyugat „szent tehene” és szerinte szégyen, hogy büntetőtörvényekkel fenyegetik ennek kétségbevonását.
Ahmed Ezz el-Arab.
Ezz el-Arab az interjúban kétségbe vonta Anna Frank naplójának a hitelességét is. Elmondta, hogy a művet Stockholmban doktori tanulmányai alatt részletesen tanulmányozta. „Istenre esküszöm, hogy hamisítvány. A lány ott járt, de az emlékiratai hamisítások.” – mondta az egyiptomi politikus.
Az interjúban a Wafd párt alelnöke elmondta, hogy szerinte nem a közelmúltban likvidált Oszama bin- Laden állt a szeptember 11-ei terrortámadások mögött. A lehetséges felelősként az egyiptomi politikus „a CIA, az izraeli Moszad és az amerikai ipari-katonai komplexum” nevét említette, hozzátéve, hogy ha bin Ladennek valóban lett volna lehetősége ilyen támadásokat elkövetni, „nagyobb hatása lett volna annak, ha egy repülőgéppel a Knesszet épületére szállnak le”.
Ezz el-Arab szerint az Egyesült Államokat irányító elit választatta meg elnöknek Barack Obamát. „Obama egy kedves arc, akit felneveltek, hogy aztán a megfelelő időben, mint fekete nyulat előhúzzanak az amerikai kalapból”.
Az iraki megszállásról az egyiptomi politikus azt mondta, hogy „izraeli állampolgársággal rendelkező, zsidó vallású és kettős identitású amerikai katonák” a babiloni fogság idejéből származó zsidó régészeti leleteket loptak el, és csempésztek Jeruzsálembe. Ezz el-Arab szerint azért ásták el ezeket a városban, hogy megerősítsék a Jeruzsálemmel kapcsolatos zsidó történelmi igényeket. „Ez a műkincsrablás nem a feketepiacon való eladásért történt. Amit Bábelből elvittek, azt – véleményem szerint – szándékosan lopták el, hogy elássák azokat az al-Aksza mecset alá, és amikor majd megtalálják őket, azt mondhassák, hogy ’Itt állt a (zsidó) Templom’”. A politikus ugyanakkor elismeri, hogy létezett egykor zsidó szentély Jeruzsálemben, és tudomásul veszi azt, hogy Palesztinában izraeli zsidók élnek. „Tetszik, nem tetszik, a zsidók ott vannak. Humánus lényként nem gondolhatjuk azt, hogy kiirtunk 5 vagy 6 millió embert. Ez őrültség”.
Cikkünk nyomán a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója közleményt küldött az
atv.hu részére. Ebben elhatárolódott a konferencia előadójuk nyilatkozatától: "azzal a szándékkal hívtuk meg Ahmed Ezz el-Arab urat, hogy mint az egyiptomi átalakulás egyik fontos szereplője, az Arab tavaszról, s az országban zajló változásokról beszéljen. Felszólalásában erre a témakörre szorítkozott. A cikkben említett nyilatkozat a konferencia szünetében készült, az nem kapcsolódott a konferenciához, s annak létéről nem is volt tudomásunk. A nyilatkozat tartalmától teljes mértékben elhatárolódunk" - írta lapunknak az Intézet igazgatója, Várkonyi László.
A liberális, világi államot hirdető Wafd pártot eredetileg 1919-ben alapították Egyiptomban. 1952-ben feloszlatták, majd 1983-ban Hoszni Mubarak újra engedélyezte a működésüket. A Mubarak-rezsim idején ők alkották az elnök pártjával szemben álló névleges ellenzéket.
Mubarak bukása után a Wafd az iszlám kalifátust és a sária törvények bevezetését célul kitűző radikális Muzulmán Testvériség után a második legerősebb politikai pártként lépett fel. Júniusban bejelentették, hogy a koalíciós megállapodást kötöttek a Testvériséggel, hogy 16 további politikai erővel közösen indulnak az ősszel esedékes választásokon. Céljuk az, hogy olyan széleskörű egységkormányt alakítsanak, amely felváltja a jelenlegi átmeneti hatalmat Egyiptomban.
Morvay Péter
Kommentáld!