Hogy miért is készül ma másból ugyanez az étel? Valószínű, hogy a hihetetlenül megnövekedett kereslet és a gyorsabb, olcsóbb előállíthatóság voltak azok a fő okok, ami miatt a mai gyorséttermi ételek ilyen messze kerültek mindentől, ami természetes.

A valóság az, hogy ezen ételek alapanyagai nem hogy konyhát - vagy ahhoz hasonlót - nem láttak még soha, hanem szó szerint laboratóriumban „nevelkedtek”! Ezért hát, mielőtt nekiesel a következő adagnak, arra kérlek, rágd át magad a már megoldott gyorséttermi rejtélyeken. Hát igen, a valóságot néha tényleg nem könnyű megemészteni…

Mi van a csirkefalatokban?

Mi más, mint csirkedarabok és panír… vagy mégsem? Bár ez előbbi lenne a logikus, de a gazdasági logika mást mond, a gyorséttermi hálózatok csirkefalatkái összetételükben ennél sokkal bonyolultabbak. Maga a „hús” is hét összetevőt tartalmaz, garantáltan nem csak csirkét. Szerepel köztük víz, búzakeményítő, szőlőcukor, sáfrányos szeklice olaja, nátrium-foszfátok és élesztőkivonat. A bundához felhasználnak még vagy 20 különböző hozzávalót, és íme, kész az ipari jellegű csirkefalat. Mintha a gyorséttermek versengenének, ki tud minél több hozzávalót bezsúfolni egyféle ételbe.

Mi lehet az ártalmatlannak tűnő turmixban?

Szótári definíció szerint gyümölcsből és tejből vagy fagylaltból készülne, ami - eltekintve attól, hogy a fagyik is többnyire maximum természetazonosak és kevésbé természetesek - azért így sem egészen pontos. Hogy miért lett ilyen hosszú az összetevők listája? Leginkább a turmix állagát befolyásoló sűrítő anyagok - guargumi, cellulóz-gumi és karragén miatt. Egy bonyolított változat, például a kávés-karamelles shake annak ellenére, hogy csak kávésziruppal és karamelldarabkákkal tartalmaz többet a szokásosnál, 25 összetevővel gazdagodott az eltérés miatt. A kávé szirup nevével ellenkezően kávét alig tartalmaz, hanem leginkább víz, glükóz-fruktóz szirup és propilénglikol elegye (ez utóbbi hashajtó hatású, élelmiszerekben emulgeálószerként van jelen). 

A jó öreg halas szendvics

A hal szögletes formában aligha lenne életképes a tengerek birodalmában… Akkor hát ismerjük meg a halszelet mögötti valódi halat, melynek neve: hoki. Az Új-Zéland partjaihoz közeli hideg vízből halásszák, és jelenlegi ismereteink szerint vajmi kevés köze van a jégkoronghoz.

A legismertebb gyorsétteremlánc például pár évvel ezelőtt csaknem 7-8 millió kg (!) hokit vásárolt fel évente, hogy abból készítse el halas szendvicsét. A világ megnövekedett étvágyát a halászat növekedése is követte, minek eredményeképp a hoki populációi az összeomlás peremére kerültek. Ma a túlhalászást igyekeznek megelőzni, a hokit sokszor alaszkai tőkehallal helyettesítik. Nem valószínű, hogy feldolgozása után bárki észrevenné köztük a különbséget…

Mi van a szalámis szendvicsben?

Szalámi, a titokzatos hús… Egyáltalán disznó, vagy marha? Vagy ennél azért bonyolultabb a dolog? Igen, egy kicsit. A szalámit általában vágóhídi maradékokból készítik, a módszer neve: „advanced meat recovery”. Ez alapján inkább egy, a vegák számára kialakított rehabilitációs intézet juthatna eszünkbe, de a módszer valójában az a folyamat, amely során a csonton maradt legkisebb húsdarabokat is leszaggatják, és szalámi formájában dolgozzák fel. A tejsav savanykás ízt ad a felvágottnak, és megakadályozza a hús további bakteriális fertőződését. Só és mindenféle fűszer kerül még bele, összesen mintegy 15 hozzávaló. Most, hogy tudod mi van benne, lehet, hogy te is szívesen bevonulnál egy kis rehabilitációra…

Figyelj a folyadékokra is!

Nem csupán a gyorséttermi kaják, hanem melléjük választott italok is tartalmazhatnak egészségtelen összetevőket. Napi kalóriabevitelünk negyedét az elfogyasztott folyadékok adják, ezért sem árt odafigyelni arra, mit iszol. Minél természetesebb a folyadék, annál jobb.

(KamaszPanasz - M. N.)