Gróf Spanyol Zoltán-találmánya Cúth János: A magyar jövő kulcsa

Nem tudom, hogy ebből az írásból mi a valóság, de aki teheti vizsgálódjon, érdemes! Azt hiszem, nem vagyok egyedül, mikor azt állítom, hogy az évezred találmányáról van szó. Olyan találmányról, amely meghaladja az emberiség minden eddigi vívmányát, ráadásul nem rombolja és pusztítja a környezetet (nem okoz tömeghalált s visszafordíthatatlan kártevést emberben és környezetben egyaránt, mint a maghasadás). Sőt, tisztítja a környezetet és a légkört, feltölti az ózonlyukakat, olcsóbbá teszi a közlekedést, örökre megoldja az emberiség energiaszükségletét, kiküszöböli az évszázadok óta folytatott rablógazdálkodást stb. De ne csigázzuk tovább az olvasók fantáziáját. Az égi csodatételként ható találmány valóban az: Gróf Spanyol Zoltán az Istentől kapta azt.

Ennek az a lényege, hogy a hagyományos és drága üzemanyagok helyett víz használható! Ezt végiggondolva, bonyolult számítások nélkül is átlátható, hogy minden képzeletet fölülmúló jelentősége van a találmánynak, miután nem csupán a gépjárművek motorjai üzemeltethetők ezáltal vízzel, hanem kazánok, áramfejlesztők, sugárhajtóművek, erőművek stb., tehát Gróf Spanyol Zoltán találmánya által lecserélhetők az atomerőművek reaktorai is, amelyek a hazug propaganda ellenére, örök időkre s egyre nagyobb mértékben fertőzik a Földet. Ennek következménye a rákos megbetegedések drasztikus növekedése, a torzszülöttek és agykárosult újszülöttek mind nagyobb száma. Nem véletlen, hogy Gróf Spanyol Zoltán előadásainak első felében éppen erre a kérdéskörre koncentrál, érzékeltetve azt az óriási veszélyt, amit az atomrobbantások és atomreaktorok okoznak, mivel a beindított láncreakció soha többé nem fékezhető, s nem állítható meg. A tisztának mondott atomreaktorok legendája tehát merő hazugság, amivel az emberiség éberségét akarják elaltatni az atomüzletben érdekeltek, gyalázatos, megbocsáthatatlan felelőtlenséggel, emberiségellenes magatartásukkal. Ha ezt tudatosítjuk, magunk is rádöbbenünk a találmány emberiség-megváltó hasznára és jelentőségére. Itt következik aztán az a többnyire szkeptikus kérdés, hogy tulajdonképpen miként lehet üzemanyagként felhasználni, vagyis elégetni a vizet? Nos, rátekintve a víz vegyi képletére (H2O) látható, hogy hidrogénből és oxigénből tevődik össze. Itt is a hidrogén az elégethető elem, akárcsak a benzin esetében. Azzal a különbséggel, hogy az utóbbinál, lévén az szénhidrogén, szénnel együtt kerül elégetésre a hidrogén, a víz esetében pedig oxigénnel. Ennek ecsetelésekor a tudós feltaláló rávilágított arra a kézenfekvő, mégis meghökkentő valóságra, hogy a benzin rosszabb hatásfokkal ég a robbanómotorok hengereiben, mint a plazmásított víz, miután a robbanás gyors égésfolyamatában a benzin széntartalmának legföljebb 40 %-a ég el, a többi mérgező kipufogógázok formájában távozik a levegőbe. A víz, vagyis a hidrogén esetében viszont az égés tökéletes! A kipufogón keresztül mindössze vízgőz távozik, s az üzemanyagként felhasznált víz nem vész el, előbb-utóbb újra vízzé változik. Ezenközben a környezet nem szennyeződik, hanem tisztul. Sőt: a repülőgépek vízüzemelésű hajtóművei (sugárhajtóművek) által kibocsátott ózonmolekulák feltöltik az elvékonyodott (kilyukadt) ózonréteget, amelynek hiányai felelősek a bőrrák s egyéb megbetegedések egyre gyakoribb előfordulásáért. A víznek, mint hajtóanyagnak a jellemzésénél azonban még azt is el kell mondani, hogy sokkal jobb hatásfokkal hasznosítható, mint a benzin. A vízhajtású motor tehát jóval gyorsabb és erősebb, mint a hagyományos benzin- vagy Diesel-motor.. Most bizonyára sokan arra gondolnak, hogy ha ez ilyen egyszerű, akkor eddig miért nem jött rá más is erre a forradalmasító megoldásra? Az igazság, hogy mások is kacérkodtak ezzel a lehetőséggel, csakhogy a víz természetes hidrogén-oxigén összeállításában nem ég. Ezért aztán (mint például az Ausztráliában élő Horváth István) a vízből elektrolízis útján próbálták kinyerni a hidrogént, mint üzemanyagot. Ezek a kísérletek azonban zsákutcába torkolltak, mivel a hidrogén kinyeréséhez szükséges energia meghaladta a hidrogén által nyert energiát. Gróf Spanyol Zoltán felfedezése viszont olyan eredeti és frappáns, amin saját bevallása szerint maga is meghökkent: Amikor számításaim igazolták feltevésemet, azt hittem megőrülök. Még számomra is hihetetlen volt, hogy ez létezhet, s hogy éppen én találtam meg a megoldást! Félrelöktem számításaimat, aztán újra kezdtem az egészet. Más módszerekkel is ugyanarra az eredményre jutottam. Elkészítettem hát a beadványomat, s azt 1985. augusztus 1-én átadtam a Német Szabadalmi Hivatalnak. A hivatal aztán a szabadalom leírását további 27 országba küldte szét véleményezésre. Németországon belül pedig 13 intézmény foglalkozott szabadalmam érdemi elbírálásával (megtámadásával). A kiszabott határidő elteltével egyetlen lényegbeli ellenvetés sem merült fel, így a szabadalmat jogerőre emelte a Szabadalmi Hivatal. Érdemes megemlíteni, hogy a Német Szabadalmi Hivatal 3000 dolgozója közül 650 a tudós. Ezek a tudósok ügyelnek arra, hogy Németország lehetőleg a világszínvonalat meghaladó színvonalra kerüljön technológiai és technikai termékeivel. Ezek a tudósok Gróf Spanyol Zoltán találmányának vizsgálatakor a Franhofer Intézet plazmakutató tudósaival együttműködve állapították meg azt, hogy a találmány: 1. Minden eddigi, e szakterületen található technológiai találmányt fölülmúl; 2. Működik; 3. Előállítása olcsó; 4. Nemzetgazdasági értéke nagy; 5. Kereslet van rá a piacon , világpiacon. Az ilyen módon megszerzett szabadalmi okirat egyben gyártásra jogosító okmány! Most pedig vegyünk néhány mély lélegzetet, mielőtt továbblépnénk, mert a találmány értékének latolgatásával csillagászati számokkal szembesülünk: A Volkswagen például felajánlotta Gróf Spanyol Zoltánnak, hogy az ő költségükön, tetszőleges helyen felépíthet egy gyárat Németországban a vízüzemelésű gépkocsik gyártására, afölött pedig 6000 német márkát kapna minden eladott gépkocsi után. Ehhez hasonló ajánlattal kereste meg a tudós feltalálót MAN-AG is, míg egy angol ügynöki társaság 100 milliárd (százezer millió) dollárt kínált fel a találmányért Nem véletlenül, mert a legszerényebb számítások is azt igazolják, hogy a találmány a gyakorlati hasznosítást követő néhány éven belül 6 billió dollárt jövedelmezne.. Kinek is? Erre a kérdésre ad választ a feltaláló azzal, hogy a találmány nem eladó, mert ő azt a magyar nemzetnek szánta, hogy általa kiváltsa a nemzetet az eladósított, kifosztott cselédsorsból! A magyar nemzet felemelésének, dicsősége feltámasztásának lehetősége rejlik az ismertetett találmányban, amiként azt a Pio atya általi égi üzenet is sugallja. A feladatot Istentől kaptam, s azt elvégeztem. Találmányom a magyar nemzet tulajdona, én csak rendelkezem vele, őrzöm, amíg bírom. Majd Isten eldönti, hogy mi legyen vele, ha a nemzet nem tart rá igényt. Én az életemet tettem fel erre az ügyre, rajtam semmi nem múlik. Minden pénzemet a hazára költöttem. A gyártásra azonban újabb befektetés szükséges. A magyar kormány az illetékes minisztériumokkal egyetemben hallgat vagy mellébeszél, azaz kitér a találmány fejlesztésének anyagi támogatása elől. Ezért szükséges, hogy minden magyar szívű és a magyarságért aggódó honfitársunk támogassa Gróf Spanyol Zoltán találmányának gyakorlati hasznosítását. Ennek érdekében jött létre a Vízenergia Alapítvány. Közös erőfeszítéssel és némi önzetlenséggel ugyanis megvalósítható a találmány magyarországi hasznosítása, hogy tőlünk vásárolják meg a termékeket, ami által rövid időn belül sokkal nagyobb bevételhez juthat a nemzet, mint amit a patent (terv) eladásának egyszeri ára ígér. Ez pedig a nemzeti vagyon folyamatos gyarapodásával kecsegtet, tízjegyű számok formájában! A magyar nép gazdagodása és ígéretes jövője érdekében kell támogatni ezt a tervet. Ennek elmulasztásával ellenben a kurdok sorsára jutunk!

A Vízenergia Alapítvány címe: 1088 Budapest, Rákóczi út 53. A magunk részéről a cikkhez annyit tennénk hozzá, hogy érdemes lenne az egész nemzetnek összefogni és gyűjtést rendezni az ügy érdekében, s persze nem ártana bizonyos állami támogatás sem. (Végre egyszer jó célra költenék az adófizetők pénzét!) Úgy gondoljuk, ez a befektetés rövidesen és busásan megtérülne az egyetemes magyarság javára, de a világ többi részének is hasznára válna.

Forrás: http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/tarogato&page=/magyjovo....