Mint ismeretes, az amerikai katonaság éveken keresztül használta a táborfalvai laktanyát, a környéken gyakorlatozott, és használta Európa legnagyobb lőterét, a Bakony déli vonulatain (Hajmáskér). Nem csak amerikaiak, hanem hollandok is voltak korábban Táborfalván, de az utóbbiak kivonása már befejeződött.

Megkezdődött az amerikai katonaság kitelepítése is, elmondások szerint elhagyják az országot. Helyettük Izraelből érkeznek katonák, olyanok, akik egy szót sem tudnak magyarul. A hírek szerint repülővel érkeznek csoportokban, sokan családostól, leginkább Ferihegyre. (Ezt ferihegyi dolgozók is alátámasztották, ezt valószínűsíti a múlt pénteki terrorelhárító gyakorlat izraeli speciális alakulat részvételével.) Innen teherautók és terepjárók szállítják őket Táborfalvára. Jelenleg 300 katona már Táborfalván van, többen családostól. Angolul beszélnek a helyiekkel, de egymás közt nem (kérdéses, milyen nyelven beszélnek, 2006-ban sem ismerték fel a verőlegények beszédét!). Nem erősítették meg, hogy a Táborfalván állomásozó egység valóban izraeli katonákból állna.

Táborfalván található a 2. sz. harcanyagraktár. Itt hivatalosan – összesen két objektumban – csak a Magyar Honvédségben rendszeresített rakétákat őrzik. Régebben a 104/6 légvédelmi rakéta osztály (MN3372) szolgált Táborfalván. A raktárbázis modernek mondható, az egyik objektuma az 1970-80-as években épült. A Budapest-Kecskemét vasúti fővonalról közvetlen mellékvágány vezet be a laktanyába. A hadianyaggyár elkerülte a felszámolást.

Változások:

• Megkezdték a laktanya új kerítésrendszerének az építését, az erődítéseket, őrtornyokat megerősítik, modernizálják.

• A hadianyaggyár fokozatosan a beérkező izraeli erők felügyelete alá kerül.

• A táborfalvi objektum felügyeletét hosszú évek óta külföldiekre bízzák. A területre belépő magyar civilek és katonák is csak kísérettel járhatnak az elzárt területen. Közülük többen láttak radioaktív jellel ellátott rakéta és egyéb szállító járműveket. (Ez kérdéses, mivel rengeteg jelet használnak a különböző veszélyes anyagokra, amit ha nem ismer valaki, könnyen összetévesztheti őket.)

• Egy neve elhallgatását kérő dolgozó azt nyilatkozta, hogy a rakétasilók léteznek, de üresek. Ennek ellent mond az-az információ, mely szerint négyezer főre akarják majd felduzzasztani a tervezett 1000 fős létszámot, ami már igen komoly izraeli haderő lenne Magyarországon.

Következtetések:

1. Mi lehet üres silókban olyan fontos, hogy majd 1000 fős idegen haderőnek kell őriznie? Őrzésüket azért nem bízzák a magyarokra, mert a politikai vezetés nem bízik meg a magyar katonákban. Üres silókat nem kell ekkora erőkkel védeni, s főleg nem kell izraeli katonákra bízni.

2. Abban az esetben, ha a hírek igazak, és a silók valóban léteznek, és ne adja Isten, de töltve is vannak, akkor Magyarország kiemelt célponttá válik az orosz katonai atom-potenciál számára!

3. Titokban akarják tartani, hogy a külföldi befektetők védelmére, katonai egységeket állomásoztatnak a politikailag (és gazdaságilag) instabillá vált Magyarországon, és az izraeli-amerikai érdekeket kiszolgálva atomlétesítmény(eke)t tartanak fent hazánkban. Tisztában
vannak vele, hogy a civilként ideszivárgó zsidó őrző-védők már nem fogják tudni megvédeni őket.

4. Várható, hogy a jelenlegi kormány a szinte biztos nyári választási vereség (akár EU parlamenti, akár előrehozott választások) miatt szigorításokra – amely akár a szükségállapot bevezetéséig elmehet – készül. Ez újabb elégedetlenséget szül, s így kialakul, vagy kialakult egy circulus vitiosus. Így szükség lehet a várható március 15-i zavargások után a megbízhatatlan Honvédség, s a részben megbízható Rendőrség sakkban tartására.

5. Amennyiben a fentiek igazak, ld. Btk. 144. § 1-3. bek.

Értékelés:

Az információ helyi lakosok elmondásán alapul, így ennek elsősorban figyelemfelkeltő értéke van. Alátámasztja viszont az eddigi trend, az izraeli állampolgárok betelepítése Magyarországba (Nyírség, Balatonaliga, Budapest, Békéscsaba, Győr, stb.), eddigi beavatkozásaik az ország belső rendjébe (2002, 2006 választások, budapesti önkormányzati választások, stb.), a közel-keleti tőke térnyerése hazánkban, az ország demilitarizálása, a rendőrség ellehetetlenítése, következményesen a szervezett bűnözés előretörése, valamint legújabban a cigányok és magyarok egymásra uszítása. A rakétasilók kérdése e tekintetben másodlagos, mivel nagyobb méretű fegyveres konfliktus a térségben nem várható, s az esetleges atomtöltetek sem jelentenek közvetlen fenyegetést. Komoly fenyegetést jelent viszont az ország belsejében állomásozó, jól képzett, kiválóan felszerelt és valószínűleg harcedzett idegen katonaság, mely pusztán jelenlétével is az ország bel és külpolitikáját jelentősen befolyásolhatja.

Forrás: Posta Imre www.postaimre.com