Ezt beszopt@d Tibi - (Ellenállás klub a NETWORKON-után)

Azt eddig is tudtuk, hogy Szanyi mester az elvtársak azon típusának a megtestesítője, mondhatnánk mintapéldánya, akiknél a butasággal vegyített gátlástalanság egy nagyon magasfokú szorgalommal párosul. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, és szemügyre vesszük Tiborunk eddigi munkásságát, akkor kétség nélkül megállapíthatjuk, hogy hősünk hasonszőrű társai közül messze kiemelkedve, mintegy üstökösként csillog az ostobaság egén. Azonban ahhoz képest, ami a hétvégén történt az eddigi tettek eltörpülnek és kis semmitmondó történetekké zsugorodnak. Vasárnap ugyanis Tibor felért a csúcsra. Innen már nincs feljebb, vagy pontosabban lejjebb, csak hogy tovább fokozzam a képzavart. Egyszerűen képtelenség, hogy legyen.

A történet még szombaton kezdődött, amikor az MSZP honlapján megjelent egy Szanyi által jegyzett rövid közlemény, melyben a következők állnak. Szó szerinti idézet: [az eredeti hírért katt a linkre]

Tarthatatlan állapot, hogy az Orbán-kormány, amely júniusban büszkén kijelentette, hogy két hét alatt rendet tett az országban valójában még Gyöngyöspatáig sem jutott el, ahol már két hete a gárda utódja, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület az úr. Felháborító, hogy ez a valamikor betiltott szervezet utódja tartja rettegésben a települést, embereket utasítanak és kényszerítenek. Itt az ideje, hogy az Orbán-kormány végre ne csak a száját jártassa. Náluk az eszköz, a hatalom, éljenek - és végre ne visszaéljenek - vele. Zagyva György Gyula ma is ott volt, tehát egyértelműen a képviselői mentelmi jog mögé bújt jobbikos képviselők szervezik ezt a két hete tartó megszállást. A helybeli cigány lakosság számára de facto kijárási tilalmat vezettek be ezek a "fekete csótányok". A magyar kisebbségek, különösen a cigányok és zsidók nevében felszólítom a kormányt, hogy az Alkotmányból kitakarítani szándékozott kisebbségek helyett a Gyöngyöspatán grasszáló "fekete csótányokat" takarítsa ki az országból és tegyen végre rendet. Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja, országgyűlési képviselő

Ha itt véget érne az ügy, akkor nyugodtan rámondhatnánk, hogy igazából nem történt semmi érdekes. Szanyi megint kicsit többet töltött a hattablettás kannás borból és kényszerképzeteit papírra vetve kiadta a szokásos heti váladékozását. Azonban az ügy nemhogy itt nem ért véget, hanem még csak ezzel kezdődött el.

Azonban mielőtt továbbmennénk, azért az megér egy bekezdést, hogy vajon Tibi milyen rendre gondolhatott, aminek Gyöngyöspatán meg kéne lennie? Mert igazából arrafelé most van rend. Ugyan nem a kormány jóvoltából, hanem több tucat tisztességes és becsületes ember munkája eredményeképpen. Vajon Szanyi melyik rendet óhajtja? A régi, polgárőrök nélkülit, amikor mindennapos volt a lopás, a magyarok fenyegetése, az idősek kirablása? Vajon az a rend hiányzik az elvtársaknak, amikor a cigányok minden következmények nélkül terrorizálhatták a békés lakosságot? De lendüljünk tovább, mert a történet innen kezd igazán tanulságossá válni.

Vasárnap délelőttre ugyanis Tibor olyan újabb információkhoz jutott a gyöngyöspatai üggyel kapcsolatban, aminek a közléséhez már nem tartott elegendőnek egy újabb nyilatkozatot, hanem mindjárt egy egész sajtótájékoztatót hívott össze, ahol a „Hallasd a hangod” felirat mögül, mélabús szemekkel belemondta a kamerákba: [a teljes felvételért katt a linkre]

„Az elmúlt napokban, különösen az elmúlt éjszaka meglehetősen riasztó dolgok történtek Gyöngyöspatán. Lehet, hogy az újságírók nem mernek odamenni, de javaslom minden szerkesztőségnek, hogy látogasson oda. Az éjszaka a Jobbikhoz köthető paramilitáris alakulatok a cigánysoron egy kettős fakereszt állítottak föl és azt meggyújtva, tombolva kiabálták a cigányok felé mindazokat a szörnyű szavakat, amelyekről azt hittük, hogy a történelemből már kitakarítottunk. A rendőrség tétlen. A rendőrség nem csinál semmit. És erős a gyanúm, hogy ez a rendőrségi tétlenség egyféle bizonyítéka annak, hogy igenis egy összjáték van a kormány és a Jobbik között. Azt még nem tudni, hogy mire, de még az sem kizárt, hogy próbaterepnek nézik Gyöngyöspatát…” Igen. Ez már tényleg a vég… Már nemcsak a szebbjövős polgárőrök vannak ott, hanem maga, a semmiből feltámadt magyar Ku Klux Klán megy kettőskeresztet égetni a patai cigánysorra.

Üvöltözve és tombolva…

És szemrebbenés nélkül mondja, hazudja bele a kamerákba, és talán még el is hiszi, hogy ez megtörtént… Pedig nem. Olyannyira nem, hogy az egész történet csak kitaláció volt, amivel ezt az ostobát Tomcat és csapata megetette. A Bombahír stábja találta ki annak a cigánynak figuráját, aki mögé bújva felhívták Szanyit és beszámoltak neki a patai rémtettekről. Az egészből természetesen egy szó nem volt igaz, az egész csak arra ment ki, hogy le lehessen leplezni azt a mérhetetlenül álszent magatartást, amit az elvtársak és a liberáltak folytatnak a honi cigánykérdéssel kapcsolatban. A kísérlet sikerült. Talán még jobban is, mint ahogy arra a kitalálói számítottak. Mert az, hogy Szanyi egy olyan gátlástalan idióta, aki egy teljesen ellenőrizetlen telefonhívásra alapozva is képes közleményeket kiadni és sajtótájékoztatót összehívni, még hagyján. Ez egyrészt őt, másrészt az elvtársak kommunikációs csapatát minősíti, akik képesek voltak ezt az információt mindenféle utánajárás nélkül lehozni. Azonban ezzel nem csak ők voltak így, hanem szinte a teljes magyar fősodratú média, akik átvették a sajtótájékoztatón elhangzottakat. És igazából ez a legmegdöbbentőbb. Senkinek nem jutott eszébe, hogy elgondolkodjon annak a valóságtartalmán, hogy mennyire képzelhető el az, hogy radikálisok kettőskeresztet égessenek. Senkinek nem jutott eszébe felhívni a helyi polgármestert, az illetékes rendőrséget, ne adj' Isten a Jobbik sajtóosztályát, hogy ez tényleg igaz-e, vagy esetleg kiküldeni a helyi tudósítójukat, hogy nézze már meg, hogy mi is a helyzet. De nem. Ez nem történt meg. Mindenki tényként kezelte, azt az állatságot, hogy a Szanyi által vizionált magyar Ku Klux Klán létezik és tombol…

 A történet vége pedig legjellemzőbb. Amikor Szanyival közölték, hogy az egész csak kitaláció és hogy abból egy szó nem igaz, hogy bármiféle atrocitás, vagy keresztégetés lett volna, akkor arra Tibor a következőt válaszolta:

„Nem baj…, de történhet volna. Úgyhogy ez…, ez teljesen mindegy, mert azok a jelenségek, amik ott vannak, ez…, ez kemény…”