Nem csoda, hogy az elmúlt napokban a boszniai piramisokról ismeretlen szerző által írt és  szimpla megjegyzéseket tartalmazó cikktől Szakács Gábor is elhatárolódott.
Ezért kérdeztem Tácsi Istvánt is, mi a véleménye a szóban forgó viszokói piramisról, valamint az oly nagy szembenállást jelentő, manipulált finnugor témáról.
Kérem, olvassátok el az alábbiakat!
            
Magyar testvéri szeretettel:   Kőműves Géza

1. Az biztosnak látszik, hogy a boszniai piramisok természeti képződmények (hegyek), de emberkéz megmunkálta objektumokká váltak (valamikor kézi erővel lefaragták az arra alkalmas hegyek oldalait szabályos háromszögekre).
2. Hogy mikor épültek, így nehéz meghatározni. A hegyek évmilliók óta ott állottak. Jöttek embercsoportok, aki simára lefaragták a megfelelő oldalaikat. Ez az időpont lehetett akár 5-6000 éve is, az egyiptomi piramisok építése idejében. A legfontosabb bizonyíték a hegy létezésére, hogy nem találtak olyan kőbányákat, bányaüregeket, ahonnan ezt az irdatlan mennyiségű építőanyagot kibányászták volna.
3. A 34.000 éves kormeghatározás csak úgy lehet helyes, ha már abban az időben az őseink, az ATLANTISZI őskultúra (Nílus vidéke Mezopotámiával) átnyúlott az európai kontinens mediterrán vidékeire, így Boszniába is. A hegy barlangjai, folyosói kitűnő élőhelyeknek bizonyulhattak. Azt ez az évszám nem állíthatja, hogy azóta, ott állandóan éltek volna europid törzsek, de azt bizonyosan, hogy őseink már akkortájt is megfordultak errefelé, a jégkorszakok felmelegedő szakaszaiban.
4. A rovásírásos jelek, azok bizton a mai magyarok őseiként ott megjelenő emberektől ered, ami nem zárja ki azt sem, hogy majd csak a 11.000 éve elmúló ÖZÖNVÍZ után telepedtek meg véglegesen azon a tájékon.
5. Az előbbi pont biztosan cáfolja, hogy Bosznia sem volt a szerbek őshazája, mint ahogy Koszovó sem. Mindkét területen csak 1400 éve, a nagy szláv bevándorlás idején jelentek meg a szerbek és a többiek, de a már akkor ott lakott magyari ősnépek közé betelepedve. Katonailag legyőzték az ott élő ősnépeket, majd összeolvadtak velük, és így jöttek létre a déli szláv államok sorai.
6. A boszniai piramisok tényének a jelentőségét az ellenséges világ véleményhatalma, a szlávokkal együtt, igyekszik elhallgatni, semmissé tenni. Ezért ne is várjunk nemzetközi dicshimnuszokat a pontos feltárásokról. Úgy, ahogy máig elhallgatják, hogy az egyiptomi piramisokat is mind az ómagyar őslakosok, az őseink építették. Ugyanis a magyari nép volt Egyiptom őslakossága, akiket az ellenséges asszír, perzsa, zsidó, római, arab és török népek kiüldöztek őshazájukból. Ennek okán kerültünk mi hosszú történelmi utakon a Kárpát-medencébe.

A finnugor rokonság igenis létező valóság.   Ugyanis a finnek ugyanúgy a föníciaiak leszármazottai, mint a dunántúli pannonok. Vesd össze a föníciaiak egyik népneve: fennek = finnek = pannonok. Különösen a pannon szóban érthető, hogy a „pan” visszafelé olvasva Nap jelentésű szó, miként a fönícia névben is a níc = Nap eredetű szavunk. A finnek is a Fönícából (Libanon körzetéből) elüldözött testvérnépeink, pannonjaink rokonai. Csak a leszármazás eseménye a fordítottjaként igaz, a finnugoristák téves elméletében. Ugyanis nem mi származunk a finnugorokból, hanem 4-5 ezer éve a finnugorok váltak ki az Indomediterránia ősnépéből, az úrnépek nagy tömbjéből és kerültek a mai Finnországba.

Kérem, tekintse meg a honlapomat:
http://www.fiberweb.hu/taara