Az első hivatalos antibiotikumot Alexander Fleming fedezte fel 1928-ban, melyért 1945-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Penészgombából állította elő a penicillin nevű szert, amit napjainkban is sikerrel alkalmaznak az orvosok.

Dr. Fleming kutatásai óta a gyógyászat villámgyors fejlődésnek indult, az elmúlt évtizedekben újabb és újabb antibiotikumok kerültek fel a patikák polcaira. Bár ezek a tabletták számos bakteriális betegség ellen jelentenek gyógyírt, tisztában kell lenned káros hatásaikkal, illetve azzal, milyen körülmények között nem szerencsés használnod őket.

Az elmúlt években mind többet hallhattál arról, hogy az antibiotikumok amellett, hogy hatásukra egyre több baktérium válik rezisztenssé - vagyis ellenállóvá -, a bélflórára is káros hatással vannak. Talán megdöbbentően hangzik, de a tudósok szerint az emberi bélrendszer az egyik legbonyolultabb ökoszisztéma a Földön.

Azoknak a jótékony hatású bélbaktériumoknak, melyek itt élnek, nagy szerepük van az immunrendszer megfelelő működésében.
Az allergiás megbetegedések, az elhízás, az autoimmun betegségek és még számtalan más egészségügyi probléma hátterében a bélflóra felborult egyensúlya áll. Az alábbi kutatás rávilágít, milyen súlyos mellékhatásokkal járhat az antibiotikum-kúra.

A Stanford Egyetem kutatói nemrégiben a PNAS-ben - az amerikai tudományos akadémia folyóiratában - tették közre tíz hónapon át tartó követéses tanulmányuk eredményét. A kutatást vezető Les Dethlefsen és David Relman ezen idő alatt több önkéntes nőt vizsgált abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak testükre az antibiotikumok.

Ciprofloxacin nevű antibiotikumot szedtek a tíz hónap alatt kétszer, alkalmanként öt napon át. Ezt a gyógyszert elsősorban felső légúti megbetegedések, valamint húgyúti fertőzések esetében alkalmazzák. A készítmény azzal fejti ki hatását, hogy gátolja a baktériumok DNS-giráz enzimjét, megakadályozva ezzel a fehérjeszintézist és a szaporodásukat.

Az ötnapos kezeléseket követően DNS-elemzéssel, székletmintából határozták meg a bélflóra összetételét. Bár az antibiotikum szedése után egy héttel a baktériumflóra már kezdett visszatérni eredeti állapotába, az esetek túlnyomó többségében nem sikerült tökéletesen. Ez az enyhének tartott antibiotikum jótékony baktériumok egész sorát pusztította el, és olykor akár hónapokba is telhetett, míg helyreállt a bélflóra normál egyensúlya.

Ha úgy érzed, éppen ideje méregteleníteni szervezetedet, mert túl sok káros anyag halmozódhatott fel testedben, dietetikus szakértőnk hasznos tanácsokat ad az induláshoz.

Ha az orvos antibiotikumot ír fel mandulagyulladásra, húgyúti fertőzésre, hörghurutra vagy arcüreggyulladásra, fontos, hogy beszedd az előírt mennyiséget. A nem megfelelő adagban szedett tabletták ugyanis elősegítik a rezisztens kórokozók szaporodását a szervezetedben.
Hasonlóan fontos, hogy soha ne szedj be találomra megmaradt antibiotikumot. Akkor sem tanácsos, ha a tüneteid megegyeznek a korábban tapasztalt bakteriális fertőzés okozta jelekkel.

Amennyiben meg akarod előzni, hogy az antibiotikum-kúra során bélflórád károsodjon, szedj probiotikumokat is a gyógyszer mellé! Ezzel nemcsak a hasmenést kerülheted el, de a jótékony hatású baktériumok egyúttal immunrendszered működését is segítik - így gyorsabb lesz a gyógyulás.

Az élőflórás joghurtok és kefirek fogyasztása elengedhetetlen, ha antibiotikumot szedsz, hiszen a bennük lévő probiotikumok megakadályozzák, hogy bélflórádat komoly károsodás érje. Érdemes továbbá kipróbálnod a Normaflore nevű szuszpenziót, mely vény nélkül kapható, probiotikumokat tartalmazó szer.