2011. november 12. 09:37
G. Marriott

A nemzeti holdudvarba, annak megmondóemberei csoportjába viharos gyorsasággal és hatalmas szellemi, gondolati súllyal robbant be Róna Péter professzor. Úgy is mondhatjuk, hogy egy új Bogár professzor született, akinek szavára egyre jobban figyel a gondolkodni tudó és akaró magyar. Róna professzor hallatta hangját az évszázad legnagyobb szemfényvesztésében, a bankok által rabszolgasorsba kényszerített devizahitelesek megmentéséért, hiszen ez a pénzügyinek álcázott akció gyorsította fel a gyökértelenné váló, a kapcsolati rendszerekből kiszakítandó irányítható, csak a mindennapi létfenntartásnak alárendelt, a köz- és a nemzetpolitikai kérdések iránt érzéketlenné váló hatalmas, könnyedén irányítható tömegek létrejöttét. A válságnak álcázott világhatalmista átrendeződés, a kövéri megfogalmazás szerinti láthatatlan hatalom totális világuralma jelenlegi fázisában Róna Péter nagy nyilvánosság előtt kimondta: "egy óriási politikai átalakulás kezdetén vagyunk, amiben a periféria országainak (így Magyarországnak is) a demokratikus szerkezete fel van függesztve. Jelenleg már a döntéshozás az úgynevezett frankfurti csoport kezében van." Hogy érhetőbb és kézenfekvőbb legyen a helyzet mindenki számára Róna ezt a megállapítását úgy nyomatékosította: Görögország és Olaszország után Magyarország vezetését is saját emberére bízhatja az Európai Unió. A fentiek szellemében azt is konkretizálta: Választás ide, választás oda, a nemzetközi hatalom határozhatja meg azt is, hogy ki lesz jövőre Magyarország miniszterelnöke. Róna Péter gondolatai közé "csempészve" azért nem feledkezett meg az egész, általa vázolt rendszert így az EU-t, azon belül is a centrumot és a perifériát valójában a pénzügyi világhatalom, a Valutaalap uralja.

Noha lenne lehetőség az euróövezet problémáinak orvoslására, ezek az eszközök egyelőre nem kerültek előtérbe. Jelenleg egy egészen más küzdelem zajlik, ami egy olyan eurózóna fenntartásáról és átalakításáról szól, ami a centrum és a periféria közötti erőviszonyokat betonozza be – nyilatkozta a mindennapi.hu-nak Róna Péter közgazdász.

Szerinte a periféria országainak szerepe a jelenlegi gazdasági szerkezetben annyi, mint a török vendégmunkásoké a 60-as években a német gazdaságban. Mint mondta, ennek a szerkezetnek az intézményesítéséről folyik most a vita. Amikor a görög válság beindult, minimális mennyiségű pénzzel kezelni lehetett volna a helyzetet, azonban Németország egyáltalán nem is foglalkozott a görög helyzettel, azt a látszatot keltve, hogy négy hónappal későbbi tartományi választásai miatt nem jó, ha Angela Merkel kancellár a görögök gondjaival foglalkozik.

Róna szerint mire a német kancellár pártja (CDU) számára vesztes tartományi választások lezajlottak, a görög helyzet teljesen elmérgesedett, azonban még ekkor sem foglalkoztak vele, és olyan konstrukciókkal álltak elő, amiknek nyilvánvalóan semmi hasznuk nem volt, és amelyek kivitelezhetetlenek voltak. A bejelentett megállapodások nem valósultak meg. Az idei júliusi egyezségből semmi nem lett, de a két héttel ezelőtti G 20-as megállapodás sem sikeres, hiszen ahhoz, hogy az működjön Olaszországnak be kellene fizetnie mintegy 60 milliárd eurót, noha ezt Olaszország nem tudja megtenni, de bejelentették, hogy ez lesz a megoldás, tehát nyilvánvalóan kilóg a lóláb, hogy komolytalan a megállapodás – fűzte hozzá a közgazdász.

A görög „mentőcsomag” egyébként egy hatalmas privatizációról szól, amiben a vízművek, a villamos energia és kikötők is szerepelnek az eladásra váró tételek között. Róna Péter kifejtette: „jelenleg az zajlik, hogy periféria országaiban a megválasztott politikai vezetéseket lecseréli az EU a saját embereire. Az új görög miniszterelnök, Papadémosz az Európai jegybank alelnöke, Mario Monti, aki valószínűleg Olaszország miniszterelnöke lesz, a brüsszeli európai bizottságnak volt belső piaci biztosa. Ez azt jelenti, hogy Olaszországban is lesznek privatizációs folyamatok, és ezt már le is írták. A valutaalap és az IMF levélben szólította fel Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, hogy Olaszország nevezze meg, hogy évenként miként tud 5 milliárd euró állami vagyont, ingatlant eladni, amely összeget teljes mértékben adósság törlesztésre fordít.”

Róna Péter megközelítése szerint a nyilvánvaló görögországi totális gyarmatosítás mellett még a hazánknak sokkal jobb helyzetben lévő Olaszországnak is "privatizálnia" kell, vagyis az olasz köztulajdont a "nemzetközi" tulajdonba adnia. A helyzet kísértetiesen emlékeztet a liberális véleményvezérek által csak összeesküvés-elméleteknek minősített, az asztalról lesöpört elemzésekben foglaltakra, amelyek szerint egy szűk csoport kezében összpontosul Európa, illetve a világ irányítása, amely könnyedén uralkodik a nevében önálló államoknak nevezett, valójában világrabszolgákkal fenntartott globális világgyarmaton.

A közgazdász vélekedése szerint ez a mechanizmus már beindult és egy éven belül Magyarország miniszterelnöke Andor László lehet, hiszen látszik, hogy az unió kihelyezi a periféria országaiba az általa ismert és megbízható embereket. Róna itt megáll, nem ír le lehetséges forgatókönyvet, pedig a kijelentés egész Magyarország szempontjából sordöntő kitételeket tartalmazhat.

Andor, a hiperliberális személyiség, a jelentősebb liberális ideológiai-szellemi-gazdasági "boszorkányok által képzett közgazdás, szocionista színekben pompázó gazdaságpolitikus. Személye elfogadhatatlan kell hogy legyen a jelenleg kétharmados többséggel kormányzó Fidesz liberálszárnyának is. Andor helyzetbe hozása a különutas Magyarországon csak társadalmi robbantással lehetséges, amely akár polgárháborús viszonyokat is produkálhat. Nem tudni, mit hoz az elkövetkező pár hónap. Nem tudni, hogy a jelenlegi struktúrával szemben álló belső liberális ellenség mekkora külső segítséget kap. illetve a láthatatlan hatalom milyen fegyvereket vet be céljai elérésben. Egy biztos: az ország népe leváltotta a szociálliberális országpusztítók kormányát. Vajon hogy nyomná le a világhatalom a nép torkán, hogy egyik prominense kapaszkodik bele a bársonyszék karfájába? Róna aztán a Wall Street Journal cikkére utal, amiben arról írnak, hogy Magyarországon lehet a következő nagy válság. A közgazdász szerint a cikk megalapozója Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának nyilatkozata lehet, amiben a biztos elmondja, hogy mekkora lesz a magyar költségvetési hiány.

„A dolog lényege az, hogy egy óriási politikai átalakulás kezdetén vagyunk, amiben a periféria országainak a demokratikus szerkezete fel van függesztve. Jelenleg már a döntéshozás az úgynevezett frankfurti csoport kezében van.” – összegezte Róna Péter.