A bejrúti magyar nagykövetség segíti a Moszád kémtevékenységét-az arab sajtó szerint Libanoni és más arab országokban megjelenő újságok már április közepe óta arról adnak hírt, hogy egyes európai országok, de leginkább Magyarország bejrúti nagykövetsége az izraeli titkosszolgálat megkeresésére beutazási vízumot állít ki a Moszád által beszervezett libanoni ügynököknek. A Moszád Budapesten elszállásolja, kikérdezi, új útlevelekkel látja el, majd repülőtéri biztonsági ellenőrzés nélkül Izraelbe utaztatja az ügynököket. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma egyelőre nem reagál az arab vádakra.

  Eliézer Cáfrír Moszád-tiszt libanoni ügynökök fotóival Az elmúlt másfél esztendő folyamán Libanonban sorra buknak le a Moszád nevű izraeli titkosszolgálat által beszervezett, s saját hazájuk ellen kémtevékenységet kifejtő libanoni ügynökök. A letartóztatás utáni kihallgatás során az anyagi ellenszolgáltatás fejében kémkedő ügynökök elmesélik beszervezésük körülményeit, helyét és tevékenységük egyéb részleteit. Az utóbbi napokban sokszor esik szó a Magyar Köztársaság bejrúti nagykövetségéről, amely – több arab ország sajtója szerint – vízumok kiadásával tevékenyen elősegíti a hazájuk és a palesztinok ellen kémkedő libanoni Moszád-ügynökök beszervezését, Izraelbe utaztatását és kiképzését. Április dereka óta szinte valamennyi libanoni országos napilap és hírportál erről cikkezik. A botrányos ügyet napok óta napirenden tartó tekintélyes libanoni, kuvaiti és szíriai újságok közül meg kell említeni a Bejrútban megjelenő Ász-Száfír (السفير – Nagykövet, Közvetítő), az Ál-Ahbár ( الأخبار - Hírek) és az Án-Nahár (النهار - Nap) című libanoni, valamint a kuvaiti Án-Nahár című napilapot. Érdekes módon a Magyar Köztársaság bejrúti nagykövetségén és a budapesti Ferihegyi repülőtéren folyó fölháborító történésekről szóló híreket a hazai sajtó nemhogy nem közli az ország lakosságával, de még csak nem is cáfolja. Éppen ezért megint megismételjük a már többször leírt elvárásunkat: A Közel-Keleten ne csak Izraelben legyen a Magyar Rádiónak és a Magyar Távirati Irodának tudósítója, hanem a kulturális, politikai és gazdasági szempontból jelentősebb arab államokban is. Végül is az Arab Államok Ligája 21 országot tömörít. A Moszád által beszervezett libanoni kémek ügye - s azon belül Magyarország állítólagos dicstelen szerepe - azért került ismét az arab sajtó érdeklődésének középpontjába, mert legutóbb lebukott egy Máher el Ábu Dzsurájs nevű libanoni ügynök, aki a Moszád tisztjeinek utasítására fölkereste a Cseh Köztársaság bejrúti nagykövetségét, ahol Csehországba szóló beutazási vízumot kért és kapott, hogy találkozhasson az izraeli titkosszolgálat embereivel. Ábu Dzsurájs elutazott Csehországba, ahol a Moszád tisztjei kiképezték a saját hazája, Libanon elleni kémtevékenységre. A fentebb említett arab újságok libanoni biztonsági forrásokra hivatkozva több európai országot is megneveznek az izraeli titkosszolgálat segítőjeként, de érthető módon minket elsősorban a legtöbbször emlegetett bejrúti magyar nagykövetségen és a Ferihegyi repülőtéren történt esetek leírása érdekel. Az arab újságok ugyanis Magyarországgal kapcsolatban egyértelműen az Izraelnek nyújtandó „titkosszolgálati segítségről” (مساعدة استخبارية) cikkeznek. Az Ál-Ahbár című libanoni napilap arról is beszámol, hogy az Izrael által beszervezett és Libanonban bevetett ügynökök sok esetben európai országok repülőterein, az EL AL Izraeli Légiforgalmi Társaság európai irodáiban találkoznak a tartótisztjeikkel, kiképzőikkel, kapnak mindenféle technikai fölszerelést, valamint anyagi ellenszolgáltatást.

  Hászán Áhmád Siháb Hászán Áhmád Siháb, libanoni állampolgár 2005-ben érkezett Budapestre, ahol az izraeli titkosszolgálat emberei egy szállodában látták vendégül. De hogy mi történt vele még mielőtt elutazott volna a magyar fővárosba, arról a Kuvaitban napvilágot látó Án-Nahár című napilap ír bejrúti biztonsági forrásokat idézve. A lap idézi Szamíh el-Hádzs libanoni vizsgálóbírót, aki leírja, hogy miként jutott el Magyarországra az izraeli titkosszolgálattal való együttműködéssel vádolt Hászán Áhmád Siháb: „Az ügynök állandó telefonos kapcsolatban állt az izraeli Moszád egyik tisztjével, aki egyszer arra kérte, hogy forduljon a bejrúti magyar nagykövetséghez és kérjen Magyarországra szóló beutazási vízumot. A tiszt azt is közölte az ügynökkel, hogy az izraeli titkosszolgálat előre leadja a nevét a magyar nagykövetségen (!). Siháb az utasításnak megfelelően járt el”, írja a kuvaiti Án-Nahár, majd így folytatja: „Siháb a letartóztatása utáni kihallgatásakor elmondta, hogy a magyar nagykövetség női alkalmazottja bepillantott az előtte levő iratba, majd miután megtudta belőle a nevét, segített kitölteni a kérelmet.” Hászán Áhmád Siháb budapesti tartózkodása egyes részleteinek megismerésére ismét lapozzuk föl a bejrúti Ál-Ahbár című napilapot, amely leírja, hogy az ügynök megérkezését követő napon szállodájában fölkeresték az izraeli titkosszolgálat tisztjei, aprólékosan kikérdezték, majd elvették a libanoni útlevelét. Ezután elvitték a budapesti Ferihegyi repülőtérre. „Ami igazán érdekes, hogy Sihábnak a repülőtéren nem kellett átesnie semmiféle magyar biztonsági vizsgálaton, mint ahogyan a bőröndjeit sem nézték meg, nem kérték a repülőjegyét és az útlevelét”, írja az Ál-Ahbár. Siháb tehát Budapesten átutazva, új útlevéllel ellátva érkezett meg Izraelbe, ahol a Moszád kiképezte.

  Áli Huszejn Montás Áli Huszejn Montás, egy másik libanoni ügynök a letartóztatása után kihallgatóinak elmondta, hogy izraeli megbízói őt is a Magyar Köztársaság bejrúti nagykövetségére irányították, és megmondták neki, hogy hivatkozván az izraeliek előzetes kérésére váltsa ki a Magyarországra szóló beutazó vízumot. „Egy keddi napon ment be a magyar külképviselet épületébe, ahol az illetékes titkárnő közölte vele, hogy hétfői napokon fogadják el a vízumkérelmeket. Magyarán, Montásnak a következő héten vissza kellett volna mennie a követségre. Ám egy láthatóan nem arab kinézetű követségi dolgozó ekkor odalépett a titkárnőhöz, és mondott neki valamit valamilyen idegen nyelven (nyilván magyarul – H. J.). A titkárnő erre mégis elfogadta Áli Huszejn Montás vízumigénylő kérelmét, kitöltötte azt, majd kérte, hogy néhány óra múlva jöjjön vissza a nagykövetségre és visszakapja az útlevelét a beutazási vízummal együtt”, írja a bejrúti napilap. Áli Huszejn Montás megérkezett Budapestre, ahol az Moszád emberei a szállodából autón őt is kivitték a repülőtérre. Az igazi meglepés csak itt várta a libanoni ügynököt. Az Ál-Ahbár szerint, amikor a budapesti repülőtér jól őrzött és zárt bejárati kapuihoz érkeztek, az autó izraeli vezetője elővett egy igazolványt, mire megnyílt előttük az út, mindenhol szabadon átmehettek, amíg megérkeztek az izraeli légiforgalmi társaság repülőgépéhez. „Mindez egyetlen vizsgálat, ellenőrzés vagy az útlevél fölmutatása nélkül”, vallotta Montás később libanoni kihallgatóinak. Az Án-Nahár újságírója a történet leírása után megjegyzi, hogy egyes európai országokban a Moszád általában az izraeli légiforgalmi társaság helyi irodáit használja a Közel-Keletről beutaztatott ügynökei meghallgatására, fölkészítésére, s itt veszik el tőlük a libanoni útlevelüket, majd adnak helyette másikat. „Ezeknek az ügynököknek egy része a Moszád-tisztek kíséretében egyenesen fölkerül a Tel-Avivba tartó repülőre, anélkül, hogy átesnének az érintett ország biztonsági ellenőrzőpontjain”, írja a libanoni napilap. Áli Huszejn Montás, akinek arab sajtóhírek szerint a bejrúti magyar nagykövetség az izraeli titkosszolgálat megkeresése nyomán állított ki Magyarországra szóló beutazási vízumot, Budapestről Izraelbe érkezett, ahol a libanoni határon levő Kirját- Smonában kapott kiképzést. Ugyancsak Budapesten keresztül visszautazott Libanonba, ahol a Moszád megbízásából a dél-libanoni Nabatijje városban és környékén kémkedett. A Libanon ellen 2006-ban indított háborúban Montás sorban jelentette az izraeliek által célkeresztbe vett libanoniak tartózkodási helyét, aminek következtében igen sokan vesztették életüket.

Hering József