Tácsi István [mailto: taacsiistvan@tvnetwork.hu ] May 17, 2008.  Halász tanulmányhoz.      Kedves Kőműves Géza!
Kérésednek megfelelően hozzáfogtam a Halász J. tanulmányai részletesebb áttekintéséhez.
Az első leveled anyagában a Gondoskodó Magyarország az egy olyan téves szemlélet, amit nem is lenne szabad elemezni. Hogyan lehet egy ország gondoskodó, mikor csak a polgárai lehetnek "gondoskodók" a munkájuk által. Logikailag ez egy nagy baklövés. Annak ellenére, hogy ebben már van szó a Szent Korona eszmeiségéről, de nem a helyes irányban. A Magyar Királyság is csak a haza egységéről, védelméről és működőképességéről "gondoskodott", az életet javait a polgárai teremtették elő a munkájuk által, és ezt kell nekünk is újraéleszteni.
A második tanulmányával kapcsolatban (lásd lejjebb) röviddel az elemzése megkezdését követően rájöttem, hogy én ezt nem tudom elvégezni. Ennek több oka is van. Elsőként ez a tanulmány Halász József magánmunkája, nekem nincs jogom beleütni az orrom az ő munkájába, legfeljebb, ha ő ezt megengedné, vagy együttműködésünket kérné a hibái kijavítására. Másodszor én ezzel a tanulmánnyal az egy konföderáció tételének kivételével egyetlen sorával és mondatával sem tudok azonosulni. Harmadszor még nem készült el a Nádori Szövetség alapprogramja, amelyből a testület jóváhagyott fogalomrendszerével hivatalosan indokolhatóak lennének a téves fogalmainak a kijavítására a kérésünk. Negyedszer a címében kiemelt fogalmát a "MAGYAR MODELL" kifejezését nem tudom értelmezni. Sem őtőle, sem a tanulmány magyarázatai között nem találtam utalást róla, hogy ezen ő mit is ért. Vajon ki írta (remélhetőleg Halász), vajon kik fogadták el programjukká, egyáltalán hogyan lett ebből a zagyvaságból amit leírt, Magyar Modell? Ugyanis az általa megfogalmazott pontjai a szocializmus, a kapitalizmus és a liberalizmus egyvelege. Semmi köze az igaz magyar konzervatív államisághoz. Még egy félárva mondat sincs benne a magyar Szent Korona dolgairól. Olyannyira, hogy ez a fogalom, hogy Szent Korona  (országa), még elő sem fordul a mondatainak szavai között. Ha ez a tanulmány ebben a formájában kimegy akár az EU hivatalos köreihez, hát nem tudom meddig fognak rajta mosolyogni.
 Sajnálom, de kicsit tartok tőle, hogy a kákán is csomót kereső ember véleményének tekinthetitek az előbbi sorokat. De így ebben az eszmei zűrzavarában ezt a dokumentumot csak teljes átdolgozással tudnám szíves figyelmetekbe ajánlani. De mégegyszer, csak Halász Józseffel együtt átdolgozva. De akkor ez gyökerestül megváltozott dolgozattá válna, amit a Halász támogatói vajon miként fogadnának? Összefoglalóan mégegyszer leírom az első benyomásaimat, amit ki tudtok nyomtatni, ha szükségét tartaná a Nádorunk.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Vélemény Dr. Halász József: "Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell" tanulmányáról.
  
Az általa alkotott MAGYAR MODELL fogalom tartamának nincs magyar hagyományrendszere. Nem illeszkedik a Szent Korona Országa alá tartozó elvek közé az egy, a konföderációról írt sorain kívül egyetlen pontja sem. Tisztázandó, milyen társadalmi alakulatból vezette le az általa alkotott Magyar Modell fogalmi rendszerét?
 Példaként néhány dologban így kapásból nem lehetne egyetértenünk:
1. Az emberi szabadságelv helyett az ember társadalmi kötelességelvének kell az első helyen állani. Vagyis a szabadságelv helyes megközelítése csak úgy érthető meg, például a "szólásszabadság" fogalmán keresztül levezetve. Ugyanis a szabadság önmagában a társadalom életében nem létező valami, hanem mindig másodlagos szerepű - a fogalom felépüléséből adódóan (a magyar tudatban mindig a második szó!) - tehát csak valaminek, valamiért (a jól elvégzett munka esetén) van szabadsága, önmagában  kiemelve társadalmi alkalmazásában csak a neoliberalizmus világelpusztító fogalma. 
2. Az emberi jogok helyett az igaz erkölcsnek kell vezetnie az emberiséget. A jogalkalmazásban azonnal vissza kell térni az igaz erkölcs (világerkölcs) vezető szerepéhez. Az nem járható út, hogy jogszerű, de igazságtalan döntéseket hoznak sorozatban a bíróságok. Minden törvénykönyvnek az első paragrafusa kell legyen az igaz erkölcs elsőrendűsége. Minden paragrafusban az igaz erkölcs kívánalmait kell követni a jogszabályok útvesztőiben.3. Az alsó és felsőház elméletét én vele szemben csak 180 fokban fordítva látom logikusnak. Vagyis a felsőház a területi alapon megválasztott poliszok (szabályozottan önrendelkező lakóközösségek) képviselői, az ország egységének, működésének a letéteményese (rendi országgyűlés). Míg az alsóház a vallások, társadalmi szervezetek és esetleg a pártok képviselőit tartalmazza. Ők a társadalom és a felsőház ellenőrző szerepét tölthetnék be példaként. Miért fordította meg a sorrendet?
4. Demokrácia. Mivel az egyetemes történelemfejlődésből megérthetően a demokrácia mint államforma az egyéni felelősségek elhárításaként a felelősségre nem vonható csoportfelelősség társadalma, ezért elvetendő álláspont. Helyette, az egyszemélyes felelősségű valódi köztársaság vagy királyság a képviselendő államberendezkedés a helyes. A demokrácia a történelemben mindig átmeneti társadalmi alakulat, minden esetében a negatív diktatúrába alakul át. Ahogy már náluk ismét a demokrácia álarcában a neoliberalista diktatúra fejlődött ki. Mégis miért hirdeti a demokratikus berendezkedést a tanulmányában?
5. Szolidaritás. Helyette az önfenntartó gazdasági modell újra alkotásával, az önfenntartásra képes polgári életvitel megszervezése lehet a kibontakozás útja. A szolidaritás csak az elesettek védelmére alkalmazható gyakorlat. Vissza kell térni azonnal a munkatársadalom alapelvéhez, és nem a tévesen a rabszolgatartásból kifejlődő társadalomromboló szolidaritás, segélyezés és könyörögtetés gyakorlatát folytatni. 
 Szíves használatotokra! Üdv: Tácsi István.